Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A stratégiai befektetések körébe tartoznak a közszolgáltatók, illetve a domináns piaci helyzetben levő cégek, ezekben a kormány megtartja a részvények 50 százalékát plusz egyet. A fontosnak minősítettekben a cél 25 százalék plusz egy részvény állami tulajdonban tartása, azonban ez lejjebb is mehet, amennyiben ezzel jelentősen jobb feltételekkel lehet eladni a céget hosszú távú fejlesztésük biztosítása mellett.Az utolsó kategóriában nem ragaszkodnak az állami felügyelet biztosításához, de vezetésüket szigorú gazdasági feltételeknek vetik alá.
A privatizálásra szánt vállalatok között van a Telekom Slovenije, az Abanka és a Nova Ljubljanska Banka (NLB) pénzintézet, valamint a Petrol energetikai cég. Az NLB-ben a kormány meg akar tartani 25 százaléknyi plusz egy részvényt, a Petrolt viszont a stratégiai vállalatok közé sorolták, vagyis részvénytöbbsége az államé marad. Időpontokat nem adtak meg, már csak azért sem, mert az egészt programot még jóvá kell hagynia a parlamentnek.
Vagyis jövője bizonytalan, hiszen az országban belpolitikai válság van, és koalíciós partnereinek kiválása miatt a kormány kisebbségben van a törvényhozásban. Némi remény azért van a terv elfogadására, mivel a válság kirobbanása előtt a kormányzásban részt vevő, most kivált két párt is támogatta azt. Azonban még ha át is megy a privatizációs program a parlamenten, végrehajtása komoly halasztást szenvedhet, amíg új kormány nem alakul, amelynek létrejöttére a sokak szerint elkerülhetetlen előrehozott választások után kerülhet csak sor. A másik probléma, hogy találnak-e befektetőket a politikai válság közepette, ami az ország hitelminősítésének romlásával is fenyeget − írta a bne üzleti hírportál.
A bizalmat bizonyára nem növeli, hogy Janez Jansa miniszterelnök, miután pénzügyminisztere a pártjával együtt kivált a kormányzásból, maga vette át a tárca vezetését, amit azzal kezdett, hogy visszavonta a minisztérium kötvénykibocsátási tervét. A minisztérium erre az évre 4,5 milliárd eurós hitelfelvételt tervezett az ország adósságainak törlesztésére, s ezzel a kormányfő szerint átlépte hatáskörét, mert erről csak a kabinet dönthet. Jansa folytatni akarja viszont a rossz hitelek bankjának létrehozását és a bankok feltőkésítését − amihez rákényszerülhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió segítségét kérje.
