BUX 142467.45 -0,1 %
OTP 45800 -1,34 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megugrott az infláció Oroszországban

Váratlanul megugrott az infláció Oroszországban a múlt hónapban, ami valószínűtlenné teszi az erre a hónapra várt kamatcsökkentést. A gyorsulás oka az élelmiszerek drágulása.

2013. február 18. hétfő, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Januárban éves összehasonlításban 7,1 százalékra ment fel az orosz infláció, és ez a váratlan, a moszkvai jegybank prognózisát jelentősen meghaladó megugrás várhatóan meghiúsítja a februárra várt kamatcsökkentést. Az idei inflációs célszám 5-6 százalék, a mostani gyorsulás oka az élelmiszerárak folyamatos és a közműdíjak tervezett emelése. A moszkvai rádió (VOR) Natalja Orlovával, az Alfa Bank vezető közgazdászával készített interjút a helyzetről az új adat nyomán.

A közgazdász emlékeztetett arra, hogy decemberben az éves infláció csak 6,6 százalék volt, vagyis a növekedés jelentős. Így várható, hogy a jegybank most nem fogja csökkenteni a kamatot. Sőt valószínűleg az év első felében sem, erre inkább csak a második félévben kerül majd sor, hogy a bank megtámogassa a gazdaság növekedését. Ez ugyan érthető, a gazdasági realitás azonban hosszabb távon inkább a kamatok emelését követelné meg.

Ugyanakkor a VOR emlékeztetett arra, hogy a politikusoknak nem ez a véleménye. Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes például úgy nyilatkozott, hogy Oroszországnak nem 8,25, hanem inkább 7,25 százalékos alapkamatra van szüksége. Illúzió, hogy a gazdaság növekedése gyorsítható a fogyasztás bővítésével, olcsóbb pénzzel. A bankrendszer helyzete a múlt év első felében bebizonyította, hogy a tőkekiáramlás fokozása csak igen korlátozott hatással volt a gazdasági aktivitásra − mondta Orlova, aki szerint a probléma gyökere a reálgazdaság hatékonyságában rejlik. Csak úgy lehet nagyobb növekedést generálni, ha olyan környezetet teremtünk, ami érdekelté teszi a magánvállalatokat, hogy Oroszországban telepedjenek meg.

Az uralkodó mantra azonban az, hogy a kamatcsökkentéssel lehet ösztönözni a gazdaságot, s ebben hisznek a politikusok és az üzletemberek is. Ezt juttatta kifejezésre Suvalov nyilatkozata is, aki 1 százalékos kamatvágást követelt. A jegybank nehéz helyzetben van, mert ezek a körök nyomást gyakorolnak rá, az infláció viszont ez ellen hat. Az uralkodó véleményt sok neves közgazdász és szakember is osztja. German Gref, a Szberbank vezérigazgatója Davosban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi kamatszint árt az orosz GDP-nek, és még az infláció megugrása ellenére is vágnia kellene a jegybanknak. Osztotta véleményét Andrej Kosztin, a VTB-csoport elnöke is. Alekszej Uljukajev, a jegybank vezérigazgató-helyettese ellenben céltalannak minősítette a gazdaság fiskális és monetáris eszközökkel való ösztönzését.

A központi bank úgy nyilatkozott, hogy monetáris politikáját a középtávú inflációs prognózistól teszi függővé. Ebben meghatározó szerepe lehet az olajár alakulásának, annak emelkedése erősítené a rubelt, lehetővé téve a kamatok csökkentését. Ellenkező esetben a rubel gyengülése és az infláció erősödése a kamatok emelését indokolja. Erre azonban a bank nem számít, mint ahogy a másik fontos inflációs tényező, az élelmiszerek árának alakulása terén is a helyzet javulását várja.

Barabás János T.
Barabás János T.

Ez is érdekelhet