Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Milos Zeman, az első közvetlenül megválasztott cseh államfő, aki március 8-án teszi le az esküt, máris megmutatta oroszlánkörmeit. Január 26-án, megválasztása napján a prágai televízióban kijelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat kellene tartani, mivel a Necas-kormány támogatottsága minimális, a kormánypártok egy része pedig szétmorzsolódott. \"Az elnök nem egy a szoba sarkában álló fikusz\" − közölte korábban Zeman, és első megnyilvánulásai máris arra utalnak, hogy komoly pezsgést hoz a cseh belpolitikába.
Az első közvetlen elnökválasztás (az eddigi cseh államfőket, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament választotta meg) meglepően élesen osztotta meg a cseh társadalmat: Karel Schwarzenbergre döntően a nagyvárosok lakói, a jobboldali vagy liberális érzelműek, a képzettebb polgárok és a fiatalok szavaztak, míg Milos Zemanra a vidék, a munkanélküliség által jobban sújtott régiók polgárai és a baloldali érzelműek. A választás két fordulója között előkerült a Benes-dekrétum kérdése is − Schwarzenberg szerint ha ma hozták volna meg a döntést, akkor Edvard Benes elnök a hágai bíróság elé került volna. Kijelentése komoly vihart kavart, ám végül a választás második fordulóját nem a dekrétumok kérdése döntötte el, hanem a munkanélküliség: ahol az állástalanok aránya 9 százalék alatt volt (legalábbis a városokban), ott Schwarzenberg nyert, ahol fölötte, ott Zeman. További fontos tényező, hogy a szociáldemokraták és a kommunisták nagyon jelentős pozíciókkal bírnak. \"Csehország baloldali ország, Zeman azokat a baloldali érzelműeket tudta megszólítani, akik a jelenlegi nehéz időkben szociális biztonságra vágynak\" − mondta Jan Herzmann szociológus.
mert a Necas-kormány támogatottsága minimális
Reuters
Vajon milyen változásokat hozhat az 1998 és 2002 között szociáldemokrata miniszterelnökként tevékenykedő 68 éves politikus? A vaskos kiszólásairól, aranyköpéseiről híres, a vitákban oldalvágásoktól sem ódzkodó Zeman Václav Klaus mostani köztársasági elnökhöz képest sokkal jobban próbál majd beleszólni a mindenkori kormány működésébe. A mostani, jobboldali Necas-kabinetet azért ostorozza, mert szerinte rossz nyugdíjreformot hajtott végre, az egykulcsos adóreformot szintén bírálja, mint ahogy az egyházak kártalanítását is. Ha viszont a soron következő választások során, 2014-ben a szociáldemokraták nyernek, akkor képes lesz magát a szociáldemokrata pártot (CSSD) amortizálni, bomlasztani, ugyanis 2003-ban a parlament szociáldemokrata képviselőinek egy csoportja nem Zemanra szavazott az elnökválasztás során, márpedig a szocdemek volt elnöke (2007-ben lépett ki a pártból) nem felejt.
A várható belpolitikai torzsalkodás, továbbá az újságírókkal folytatott örök kötözködése mellett (Zeman: \"az egy négyzetméterre jutó hülyék száma az újságírók között a legmagasabb\") a külvilág számára fontosabb, hogy milyen külpolitikai nézeteket képvisel a megválasztott elnök. Az első és legfontosabb fejlemény, hogy Zeman meggyőződéses euroföderalista, az Európai Unió híve, bár az euró bevezetését nem sürgeti. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert Václav Klaus vérbeli europesszimista, az unió örökös ostorozója, aki még Csehország uniós elnöksége idején sem engedte meg, hogy a Hradzsinban felhúzzák az unió 12 csillagos lobogóját. Zeman baráti kapcsolatokat ápol Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, első hivatalos külföldi útja is Pozsonyba vezet majd, vagyis a cseh−szlovák kapcsolatok még szorosabbak lehetnek. A leendő államfő viszonylag barátságosan viszonyul Oroszországhoz (ellentétben legyőzött riválisával, Karel Schwarzenberggel), másrészt kimondottan becsmérlően nyilatkozik az arabokról, az iszlámról. \"A mérsékelt iszlamista olyan, mint a mérsékelt náci\" − mondta egyszer, és szerinte \"Koszovó terrorista iszlám diktatúra, amelyet a narkómaffia pénzel\".
Ami a gazdasági kérdéseket illeti, a masszív sörivó hírében álló Zeman a svéd szociáldemokrata modell nagy híve. A keynesiánus gazdasági modell mellett tette le a garast, a progresszív adózást, továbbá az állami beruházásokat, az aktív állami szerepvállalást támogatja. Az állam mozgásterét akár olyan áron is növelné, hogy az áfa kulcsát emelnék − a Mladá Fronta Dnes lap szerint akár 25 százalékra. Bár a cseh államfő nem \"erős\", azaz jogkörei korlátozottak, egy gazdaságpolitikai területen meghatározó erővel bír. Ez pedig a nemzeti bank monetáris tanácsa tagjainak kinevezése, ez kizárólag az államfő feladata. Zeman ötéves ciklusa során a banktanács hét tagja közül ötnek jár le a mandátuma, beleértve a jegybankelnököt is. Márpedig a jegybank kamatpolitikája érdemben befolyásolja a cseh gazdaságot. Másrészt viszont a személycserék fokozatosak lesznek, az elsőre is csak 2014 márciusában kerül sor, a jegybankelnök megbízatása pedig 2016 júliusában jár le. A közgazdász végzettségű leendő államfő köreiből máris kiszivárgott, hogy Zeman nem megszorításpárti, hanem a gazdasági növekedést támogató tagokat akar kinevezni a tanácsba.
