Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerbia államadóssága tavaly év végén 17,67 milliárd euró volt, ami a bruttó hazai termék 61 százalékának felelt meg. A pénzügyminisztérium adatai szerint az államnak idén összesen mintegy 4,5 milliárd eurót kell kifizetnie a tőketartozás, a kamatok és az államkasszahiány finanszírozására − és ezt csak újabb kölcsönfelvétellel tudja teljesíteni. A közgazdászok óvatosságra intenek, mert az új kölcsönök a jövőben túl nagy terhet jelentenének az államnak és megnehezíthetik a költségvetési helyzet megszilárdítását − írta Biljana Blanusa, a belgrádi rádió munkatársa.
A hitelfelvétellel az a probléma, hogy az államadósság már túllépte a törvényes határt, a 60 százalékot, és az új hitelek további terhet jelentenének. Mladjan Dinkics gazdasági és pénzügyminiszter szerint a szükséges pénzből hárommilliárd eurót a nemzetközi pénzpiacon felvett kölcsönből fedeznek, a többit a hazai pénzpiacon szerzik be. Kétmilliárd értékű eurókötvény kiadása van tervben, emellett még Oroszországtól is számíthat az állam egymilliárd eurós kölcsönre.
Az orosz hitellel kapcsolatos tárgyalások most vannak folyamatban, az első részlete az év közepéig érkezne meg. Emellett az illetékes tárca további, ezúttal rubelkötvény kiadását tervezi 300 millió euró értékben, ezeket az orosz pénzpiacon értékesítenék. A közgazdászok véleménye szerint ennek kedvező és kedvezőtlen hatása is lenne. Kedvező az, hogy a különböző források miatt csökkentené a devizakockázatot, ám óvatosságra van szükség, mivel csak akkor hasznos, ha előnyösebb az eurókölcsönnél. A kötvények eladását követően ugyanis a rubelt euróra kell átváltani, és csak ezt követően lehet megállapítani, hogy mennyire kifizetődő. Korlátozó tényező az is, hogy rubelben kizárólag ismert orosz vásárlók, valamely bank vagy biztosítótársaság számára lehetne kötvényt kiadni. Igen fontos egy előzetes orosz piackutatás, mivel a moszkvai kormány nemrégiben 25 milliárd rubel értékben adott ki államkötvényt, aminek alig egyharmada kelt el.
Belgrád a Világbank kölcsönére is számít, ezt azonban a Nemzetközi Valutaalappal való új hitelszerződés aláírásának feltételéhez kötötték − vagyis enyhén szólva nem tanácsos erre építeni, így nem meglepő, hogy a pénzügyi stratégia szerint az államot legnagyobbrészt a külföldi és hazai pénzpiacon értékesítendő kötvények kiadásából kell finanszírozni.
A közgazdászok értékelése szerint aggodalomra ad okot, hogy tavaly decemberben csökkent az áfából befolyt összeg. Ezt azzal magyarázzák, hogy az áfakulcs 18-ról 20 százalékra emelésével csökkent a gazdasági tevékenység. A szakértők szerint valamelyest segíteni fognak a támogatott kölcsönök, Szerbiának azonban befektetésekre lenne szüksége, amelyekből egyre kevesebb van. Csakis a gazdasági tevékenység újjáélesztése és a GDP növekedése szavatolhat nagyobb bevételt az államkasszának, és csakis ez csökkenthetné az újabb kölcsön felvételének szükségességét.
Ennek a célnak a szolgálatában a kormány hatalmas infrastrukturális beruházásokat indít idén, amelyek értéke több mint 10 milliárd euró, így az építőipar feltámadhat. Befektetések elsősorban az energetikában és közlekedésben lesznek. Kiemelkedő jelentőségű a Déli Áramlat munkálatainak megkezdése − az orosz gázvezeték 472 kilométeres szerbiai szakaszának építési költségét 1,7 milliárd euróra becsülik. Két év múlva várható üzembe helyezése után Belgrád évi 200 millió eurós tranzitdíjra számít. A Szerbia és Bulgária közötti gázvezetékszakaszt szintén 2013-ban tervezik kiépíteni, emellett föld alatti gáztárolót is építenek, amelynek tartaléka az ország évi szükségletének egyharmadát tudja fedezni.
A szerbiai kőolajfeldolgozó ipar évente mintegy 500 millió eurót ruház be az elkövetkező három évben kőolajfinomítóba, benzinkúthálózatába, hőerőműbe. A kormány a nemzeti légitársaság megmentése mellett döntött, amelyet négy Airbus és négy ATR gép lízingelésével erősítenek meg. Tavasszal kezdik meg a Belgrád−Dél-Adria közötti autóút további két szakaszának kiépítését. A közlekedési minisztérium 2013-ra rohammunkát jelentett be a vasutakon is. A Korridor 10 elnevezésű vasútvonal korszerűsítésébe közel 4,5 milliárd eurót kell fektetni.
