Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megerősítette előzetes becslését a német statisztikai hivatal, miszerint az éves fogyasztói árindex 1,9 százalékra esett novemberben. Ezzel fél év után hivatalosan is elérte az Európai Központi Bank (ECB) inflációs célját a legnagyobb európai gazdaság, igaz, eddig sem belső tényezők miatt múlta felül azt. Havi alapon 1,1 százalékkal csökkentek az energiaárak, és az éves emelkedés is 3,8 százalékra mérséklődött − miközben a fogyasztói kosár többi része lényegében továbbra is stagnál. Ez elemzők szerint arra utal, hogy továbbra sincs lehetősége érdemi áremelésre a német kiskereskedőknek, sőt a gazdaság középtávú kilátásai inkább a defláció irányába mutatnak. Jövőre a külső konjunktúra gyengesége miatt az eddigieknél is kevésbé valószínű, hogy jelentős béremeléseket tudnának kiharcolni a tárgyalásokon a német munkavállalók, így várhatóan a fogyasztás korlátozott marad.
A német infláció visszaesése az ECB kezére játszik. A múlt heti kamatdöntő ülésén Mario Draghi ECB-elnök egyértelműen jelezte, hogy a jegybank újabb kamatvágásra készül − jelenleg 0,75 százalék az irányadó kamatláb a térségben −, amivel eddig is leginkább a hagyományosan szigorú monetáris politikát képviselő német Bundesbank helyezkedett szembe. A hivatalos, kevéssel két százalék alatti ECB-s inflációs cél teljesítésével azonban kevés érv marad a német jegybankárok kezében (az más kérdés, hogy az európai monetáris transzmissziós mechanizmus az európiac szétesésével kevésbé működik, ezért a kamatcsökkentések hatása is korlátozott marad). Az eurózóna egészében egyébként az októberi 2,5 százalékról 2,2 százalékra esett novemberben az infláció, és az ECB prognózisa szerint az év vége után − külső ársokk hiányában − 2 százalék alá bukik majd. Ugyan több országban is átmenetileg emelkedik az infláció a kormányzati megszorítások hatása miatt, ezt azonban a gazdasági teljesítmény csökkenéséből következő defláció jócskán ellensúlyozza.
