Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kínai gazdaság kezdett magára találni ősszel, ebben azonban nem az exportkereslet, hanem a belső beruházások és a fogyasztás játszott szerepet. Az export mindössze 2,9 százalékkal bővült novemberben, ami súlyos visszaesés a 11,6 százalékos októberi növekedés után − derült ki hétfőn. Az elemzői várakozások 9,0 százalékos kivitelnövekedést vetítettek előre; most főként az okostelefon-beszállítók vártnál gyengébb szereplésével indokolják az elemzők a gyenge adatot (a karácsonyi szezonra szánt telefonokat a jelek szerint már korábban leszállították a kínai gyártók). A kiskereskedelem és az ipari termelés viszont a hét végi adatok szerint szépen meglódult: előbbi 14,9 százalékkal, utóbbi pedig 10,1 százalékkal bővült novemberben az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Gyorsult a vasérc- és rézimport és a belső autóértékesítések növekedése is.
A fellendülés forrásai tehát a külső piacok helyett főként a kormányzati infrastrukturális beruházások és az élénkülő belső fogyasztás voltak. A hatalmas exportkapacitásokkal rendelkező ország kiegyensúlyozására, tehát a belső kereslet felpörgetésére koncentrálna nyilatkozatai szerint a kínai kommunista párt új főtitkára, Hszi Csin-ping is. Közgazdászok szerint azonban a kormányzati programok nem a legjobb szerkezetűek, jellemzően olyan infrastrukturális projektekbe öntik a pénzt, amelyek később nem hajtanak túl nagy hasznot (az ilyen projektekkel párhuzamosan létrejött kínai árnyékbankrendszer pedig hosszú távon jelenthet nagy kockázatot). A jövőben ráadásul korlátozhatja a pekingi gazdasági vezetés mozgásterét, hogy az infláció máris élénkülni kezdett: az éves fogyasztói árindex az októberi 1,7 százalékos, közel hároméves mélypont után 2 százalékra emelkedett. A belső fogyasztás tartós javulásához béremelésekre is szükség lesz, márpedig emiatt nagymértékben nőhet az infláció.
