Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A törvényalkotói szándék szerint az online kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő SOPA (Stop Online Privacy Act) és a szerzői jogok védelmét szolgáló PIPA (Protect IP Act) hamar elbukott az Egyesült Államokban: a törvényalkotók még idén januárban, a szavazás előtt elismerték, konszenzus hiányában nem tudják áttolni a javaslatokat a Kongresszuson és a Fehér Házon. Ebben természetesen nagy súlya volt Obama elnök kilátásba helyezett vétójának is. A szerzői jogok védelmében fellépő szervezetek hiába költöttek sokkal többet lobbizásra, az internetes érdekvédők (és a szilícium-völgyi nagyvállalatok) sikeresebben mozgósították a közvéleményt. A szerzői jogsértéseket kriminalizáló, az internet cenzúrázására lehetőséget nyújtó törvényjavaslatokat hivatalosan egyelőre csak jegelték, ám ez tartós lehet, hiszen elsöprő politikai akarat kellene elfogadtatásukhoz.
A szerzői jogvédelmi erőfeszítések másik frontján, a nemzetközi színtéren sem áll nyerésre a szigorításpárti tábor. A szerzői jogok mellett elsősorban a szabadalmakra koncentráló ACTA-t (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) ugyan a fejlett országok nagy része már aláírta, viszont még csak Japánban ratifikálták, éppen egy hónapja. A nagy titkolózás közepette, kereskedelmi szerződésként, az érdekeltek jelentős részének kizárásával megalkotott jogszabály helyzete bizonytalan: az Európai Parlamentben például mind az öt szakbizottság leszavazta a szerződés aláírását, ami miatt a legtöbb ország egyelőre halasztotta a ratifikációt. Az Egyesült Államokban a Fehér Ház támogatja a szerződés joganyagba ültetését − véleményük szerint az ACTA biztosítja az amerikai szabadalmak és szerzői jogok globális védelmét, miközben a szabadságjogokat is garantálja −, a Kongresszusban azonban elakadt a folyamat.
