Ukrajna acéltermelőként kitűnő eredménnyel zárta 2011-et: 6 százalékkal több acélt gyártott, mint az előző évben, az acélcsőtermelés 26 százalékkal emelkedett − jelentette a SteelOrbis. Idén már éreztetni kezdte hatását a válság, januárban és februárban 1,6 százalékkal csökkent az acéltermelés éves összehasonlításban, így az ország a 10. lett a World Steel Association (WSA) rangsorában, két hellyel lejjebb csúszva a világ 59 legnagyobb acélgyártóját tartalmazó listán.
Hogy mennyire bíznak az ipar jövőjében, azt mutatja, hogy egy hónapja kezdte meg működését a dnyepropetrovszki acélmű. A 700 millió dollárba kerülő gyár mögött az egyik legnagyobb oligarcha, az Interpipe-csoport többségi tulajdonosa, Viktor Pincsuk áll. (A milliárdos vagyonát az első privatizációs hullámban alapozta meg, amikor apósa, Leonyid Kucsma volt az államfő.) Az olasz Danieli technológiáját alkalmazó üzem a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás jegyében már nem egy óriás, \"csupán\" évi 1,32 millió tonnát termel, de azt hatékonyan és jó minőségben. Erre az útra igyekszik lépni az ország másik tizenhárom acélgyártója is: az ArcelorMittal például, amely 2005-ben 4,5 milliárd dollárért vett meg egy évi több mint 6 millió tonnás kapacitású acélgyárat, a korszerűsítéssel 54 ezerről 33 ezerre szorította le a létszámot.
Az acéltermelők világlistájának ötödik helyén levő Oroszországban általános a nyereség zuhanása a szektorban, párhuzamosan az árakkal. A legnagyobb acélgyártó, az OAO Szeversztal idén az első kilenc hónapban 912 millió dollár nettó profitot ért el, 42 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A cég decemberben bezárja olaszországi üzemét, a Lucchini S.p.A.-t: a gyár havonta átlag 15 millió euró veszteséget termel, a tulajdonos, Alekszej Mordasov el akarja adni. A Milano Finanza értesülése szerint a svájci Klesch alap 200 millió eurót kínált érte − előzetes döntés a napokban várható. Más orosz vállalatok is visszahúzódnak: a Mechel felfüggesztette a termelést romániai üzemében (lásd másik cikkünket), az Evraz pedig a cseh leányvállalatánál. A Roman Abramovics kezében levő Evraz − a második legnagyobb orosz acélgyártó − az év első felét 50 millió dolláros nettó veszteséggel zárta, 9,1 százalékkal csökkenő, 7,6 milliárd dolláros forgalom mellett. Az orosz acélipar bronzérmese, az NLMK ez idő alatt 19 százalékkal, 6,35 milliárd dollárra növelte forgalmát − nettó nyeresége viszont 54 százalékkal, 451 millió dollárra zuhant. Ezek az adatok a globális viszonyok közepette egyáltalán nem meglepőek, és bár nem könnyű az orosz acélgyártóknak sem, mégis jobb helyzetben vannak, mint a nyugat-európaiak − jegyezte meg a Financial Times. Komoly támaszt jelentenek ugyanis számukra az állami infrastrukturális beruházások, különösen a vasútvonalak fejlesztése. Valószínűleg ez bátorítja a cégeket arra, hogy dollárszázmilliókat költsenek fejlesztésre és korszerűsítésre, a Szeversztal például 2012-ben 1,7 milliárd dollárt szánt erre.
