Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Litvánia, vagyis Ukrajna szomszédai azt szeretnék, hogy a jövő ősszel, a soros litván uniós elnökség alatt sorra kerülő keleti partnerségi csúcstalálkozón aláírnák Kijevvel az EU társulási szerződését. Ennek támogatói úgy vélik, ezzel nem az ukrán kormányt jutalmaznák meg, hanem perspektívát nyitnának az ország polgárai előtt, és rábírnák a kijevi vezetést egy európai program követésére − írta az Euobserver. A brüsszeli külügyi szolgálatnál megfogalmazódott egy ennél is ambiciózusabb terv, amely szerint nemcsak Ukrajnával, de Moldovával, Grúziával és Örményországgal is megköthetnék a társulási szerződést ezen a csúcson. Ez valódi betetőzése lenne annak a folyamatnak, amelyet lengyel és svéd kezdeményezésre 2008-ban indítottak Keleti Partnerség néven, s amely eddig nem sok eredménnyel dicsekedhet.
Reuters
Azóta azonban az \"alapítók\" egyike, Svédország véleménye megváltozott, miután Viktor Janukovics lett Ukrajna államfője, aki kormányzását az ellenzék vezetői, így Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzésével kezdte, és sokak szerint a mostani választások manipulált megnyerésével folytatta. Stockholm véleményét, amely szerint jegelni kell az Ukrajnával való kapcsolatokat, osztják a finnek, a dánok és a hollandok is. Ez a csoport azt követeli, hogy a következő ukrán−EU tanácskozáson szabjanak kemény feltételeket Janukovicsnak a társulás fejében, többek között Timosenko szabadon bocsátását és az igazságszolgáltatás reformját.
A hírek szerint Németország határozatlan az ügyben, bár Guido Westerwalle külügyminiszter a lengyel álláspont támogatására hajlik, Franciaország és Nagy-Britannia pedig megpróbál kimaradni a vitából. Abban azonban teljesnek látszik az egyetértés: szó sem lehet arról, hogy Ukrajnát a Belaruszt sújtó szankciókhoz hasonlókkal büntessék. Ugyanakkor Kijev és Brüsszel viszonyának egyértelmű romlására utal, hogy uniós diplomaták szerint nagyon valószínű, hogy elmarad a decemberre tervezett kétoldalú csúcstalálkozó, bár ezt \"technikai okokkal\" magyarázzák. Az elmúlt 15 év mindegyikében megtartották ezt a tanácskozást, vagyis mostani elmaradása komoly feszültségre utal. Már tavaly decemberben készült a társulási szerződés aláírására az unió, ezt azonban keresztülhúzta Timosenko bebörtönzése, idén májusban pedig nem voltak hajlandók Brüsszelben fogadni Mikola Azarov miniszterelnököt, majd az uniós vezetők bojkottálták a jaltai régiós csúcstalálkozót is.
Brüsszelnek azonban igen óvatosnak kell lennie, hogy ne taszítsa Moszkva karjaiba az ukránokat. Janukovics amúgy is oroszbarát hírében áll, de ennél sokkal nyomósabb indok lehet a gáz árának csökkentése. Az oroszok ugyanis azt az ajánlatot tették, hogy a mostani több mint 400-ról 160 dollárra vinnék le az Ukrajnának szállított földgáz 1000 köbméterenkénti árát, ha Kijev beszáll az orosz−belorusz−kazah vámunióba − ami véget is vetne az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségének.
