Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha valaki dohánytermékeket akar árusítani Ausztriában, akkor egy szigorú állami hatóság, a Monopolverwaltung GmbH engedélyét kell megszerezni − ám már ez a rendszer is jóval liberálisabb, mint a tizenöt évvel ezelőtti. A dohányárusítást az osztrák törvényi szabályozás − a dohánymonopólium-törvény (Tabakmonopolgesatz) − a hagyományoknak megfelelően a trafikokba (Tabaktrafik) terelné: ugyan éttermek, szállodák és benzinkutak is árulhatnak dohányt, de csak tíz százalékkal a dohányboltok árai felett. Új trafikot vagy akár dohányautomatát sem könnyű − szinte lehetetlen − nyitni, hiszen ehhez is szükség van a monopolhatóság engedélyére, amihez egy sor feltételnek kell megfelelni. Bizonyítani kell például, hogy az adott környéken nem volt és nincs is más trafik, viszont jelentős kereslet áll fenn (tehát a többi trafik forgalma sem csökken majd); feltétel a büntetlen előélet, a rokkantság pedig előny. A csaknem nyolcezer trafikban egységes hatósági árakon árulják a cigarettát, és bár a nagykereskedők között van némi verseny, a piac nagy részét továbbra is a Tobaccoland ellenőrzi, amelyet az Austria Tabakból (AT) választottak le.
Ausztriának az EU-belépés miatt kellett privatizálnia az addigi totális állami dohánymonopóliumot, az AT-t. Addig ez a vállalat tartotta kézben a teljes dohányipart, a gyártástól és a külkereskedelemtől kezdve a nagykeren át a kiskereskedelmi forgalomig, tehát a trafikok üzemeltetésééig. Az AT-t 1996-ban − a dohányárusítás szabályainak finomításával párhuzamosan − külföldi befektetőknek adták, akik fokozatosan felszámolták az ausztriai dohánygyártást.
