Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A svájci jegybank (SNB) által folytatott monetáris politika, jelesül a külföldi devizák korlátlan mértékű vásárlása frank ellenében, hogy így tartsák a tavaly szeptemberben meghatározott, euróhoz mért 1,20-as minimumárfolyamot, a devizatartalék jelentős növekedéséhez vezetett, de megváltoztatta a tartalék fontosságát és hatást gyakorolt a bank befektetési politikájára is. Minderől Thomas Jordan, az SNB elnöke beszélt Bernben hangsúlyozva, hogy a befektetési politikát a monetáris politika követelményeinek kell alárendelni. A befektetési politika tehát a monetáris politikát szolgálja, és nem is korlátozhatja annak mozgásterét.
Jelenleg minimumárfolyam kikényszerítése van a legnagyobb befolyással a tartalékok kezelésének mikéntjére. A feladat az, hogy a likviditás, a biztonság és a megtérülés kritériumait teljesítve diverzifikálják a jelentős nagyságú devizaportfóliót. Jordan megállapította: még a jelenlegi extrém körülmények között is rugalmasnak bizonyult az SNB befektetési politikája, az azokat meghatározó elvek pedig bizonyítottak.
Jordan határozottan elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a devizatartalékokat egy állami vagyonalapnak kellene kezelnie. A jegybankelnök szerint egy ilyen megoldás nem segítené a monetáris politikát, a minimiumárfolyam kikényszerítését, ráadásul megjelenhetnének irreális hozamelvárások is. A legfőbb érv az állami vagyonalapba történő átszervezés ellen mégis az, hogy a tartalékok aktuális nagysága és összetétele közvetlenül a monetáris politikát tükrözi. Az SNB befektetési követelményei közvetlenül a pénzteremtésből vezethetők le, nem pedig egyéb bevételi forrásokból. (Utóbbi megértéséhez elég csak a norvég állami olajalapra gondolni, ami az ország szénhidrogén-kitermelésének bevételeiből eszközöl befektetéseket. A szerk.) Amennyiben korlátokat alkalmaznának a tartalékra, a jegybank monetáris politikai mozgástere szűkülne - fogalmazott Jordan.
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt hónapokban több befolyásos pénzpiaci szereplő - sőt, még a Standard & Poor\'s hitelminősítő is - fogalmazott meg éles kritikát a svájci jegybankkal szemben, mely szerint az alpesi ország árfolyampolitikájával veszélyes torzulásokat idéz elő a devizapiacon. Michael J. Lamla és Jan-Egbert Sturm svájci közgazdászok viszont úgy látják - írta a Pénzügyi Szemle Online -, hogy az SNB éppen hogy stabilizálja az európai pénzügyi piacokat. Érvelésük szerint ugyanis a megvásárolt euróhegyek jelentős részét a jegybank eurózónás állampapírokba fekteti, azaz a devizapiaci intervenció végeredményeként nem csak megvédi a frankot a további erősödéstől, de ugyanúgy támaszt ad az eurónak és az eurózóna kötvénypiacainak is.
