Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyakorlatilag nem hozott eredményt az a 700 millió eurónyi uniós támogatás, amit 2007 és 2011 között költöttek Koszovóban a törvények érvényesítése és a korrupció elleni harc céljaira − állapította meg az EU számvevőszéke. A testület vizsgálata szerint ennek okai között szerepel az unió és az USA közti koordináció hiánya, az uniós személyzet hozzá nem értése és a helyi korrupcióellenes szervek gyengesége. A jelentést készítő Gijs de Vries szerint a koszovói hatóságok nem veszik elég komolyan a törvények érvényesítését, és nem elég hatékony az uniós támogatás sem ezen a téren. A nehézségekhez hozzájárul, hogy, mint megállapították, a koszovói uniós politikai testületet, az Eulexet a tagországok nem szakemberekkel töltötték fel, ráadásul egyesek kiküldetése is túl rövid idejű.
Az Eulex, amely mandátuma értelmében 2014 júniusáig segíti a jogállamiság megteremtését az országban, az unió legnagyobb külföldi missziója, 2250 fős személyzettel és évi 111 millió eurós költségvetéssel dolgozik.
Az éles bírálatok ellenére a júliusi 48 millió euró után az ország várhatóan megkapja a Nemzetközi Valutaalap 107 milliós hitelkeretének újabb, 41 millió eurós részletét decemberben. Az IMF ezt azzal indokolja, hogy Koszovó meglepően ellenállónak bizonyult az európai pénzügyi viharoknak, mind a bevételek, mind a kiadások a vártnál jobban alakultak, s a kormány azt az elvárást is teljesítette, hogy megkezdte az állami távközlési vállalat, a Posta dhe Telekomunikacioni i Kosoves Sh.A privatizációját. Az ország legnyereségesebb vállalata 75 százalékának értékesítéséből több száz millió euró bevételt remélnek. Idén és jövőre a bruttó hazai termék növekedése eléri a 3 százalékot, ami nagyobb a legtöbb szomszédos országénál. Ebben meghatározó szerepet játszik az az évi mintegy 600 millió euró, amit a koszovói diaszpóra hazautal − írta a Bloomberg.
A pristinai kormány még az IMF-nél is optimistább. Az október végén elfogadott 2013-as költségvetés 4,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, az idén 3 százalékosra vártnál magasabb, 3,5 százalékos költségvetési hiánnyal, 1,5 százalékos infláció mellett. Az 1,58 milliárd eurós büdzsé több mint 40 százalékát az infrastruktúra fejlesztésére fordítják, elsősorban a Merdare−Morine és a Pristina−Szkopje autópálya építésére. Ez a két projekt 300 millió eurójába kerül a költségvetésnek a SETimes szerint.
