Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Súlyos csapást mérhet az amúgy is gondokkal küzdő albán energiaszektorra, ha a CEZ, a térség legnagyobb energiaszolgáltatója beváltja fenyegetését, és kivonul az országból − írta a bne. Ennek elsőrendű oka az albán kormánnyal való, a tarifákról és a különadókról folytatott vitája. A viszály azzal kezdődött, hogy az állami szabályozó testület utasította a vállalatot, fizessen magasabb tarifát az áramtermelő állami KESH cégnek, ugyanakkor megtiltotta, hogy az áremelést beépítse a fogyasztói díjakba. Ráadásul a nyáron 28,5 millió eurós büntető adóval sújtotta a CEZ-t, amivel veszteségessé tette albániai leányvállalatát, majd működési engedélyének megvonásával fenyegette meg a vállalatot, mert állítólag nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek.
Tomas Pleskac, a CEZ igazgatótanácsának tagja a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy a problémákat súlyosbítja az albán árampiac átláthatatlansága és az, hogy nincs egyértelmű tárgyalópartnere. Hiába állapodnak meg egy állami szervvel, ha azonnal jelentkezik teljesen más követelésekkel egy másik. Ezért végül személyesen Sali Berisa miniszterelnökhöz fordultak, aki megígérte, hogy kinevez egy tárgyalódelegációt.
A kivonulás mindkét félnek ártana. Csapást mérne a CEZ azon távlati tervére, hogy a térség vezető áramszolgáltatója legyen, a kormánnyal való vitája mellett azonban az áramlopások magas szintje és ügyfeleinek megbízhatatlansága is az albán piac feladására kényszerítheti. Mindezek a tényezők oda vezettek, hogy a vállalat minden beruházását leállította az országban. Ez és a kivonulás viszont az albánoknak is komoly gondot okozhat, különösen miután a 98 százalékban vízi erőművek adta áramtermelés az aszály miatt akkorát zuhant, hogy rendszeresek az áramkimaradások, amiben nagy szerepe van annak, hogy mind az erőművek, mind a hálózatok elavultak és elhanyagoltak.
Albánia 2009-ben adta el részvényeinek 76 százalékát az Operatori i Sistemit te Shperndarjesben, amely 1,1 millió fogyasztó áramellátását biztosította, és árbevétele évi 300 millió euró volt. A CEZ a Balkan Insight jelentése szerint a pakettet 102 millió euróért vette meg úgy, hogy a kormány átvállalta a cég 60 millió eurós adósságát. A leányvállalat ezt követően CEZ Shperndarje néven működött. A Reutersnek a cégnél úgy nyilatkoztak, hogy a vitát vagy sikerül rendezni, vagy az év végével kivonulnak Albániából.
A Világbank Albániával foglalkozó igazgatója, Jane Armitage kijelentette, hogy rendkívül kiábrándítónak tartják a helyzetet, és osztják a polgárok és a tiranai kormány elégedetlenségét az energetikai privatizáció következményeivel, s ezért a CEZ-t hibáztatta, amely a várakozásokkal ellentétben nem volt képes felszámolni az áramlopásokat és növelte a veszteséget, ráadásul költséges áramimportra kényszerítette szállítóját, a KESH-t, ami miatt azt 50 millió eurós állami hitelgaranciával kellett megtámogatnia a kormánynak. Armitage közölte, hogy a Világbank 100 millió eurós sürgősségi hitelt tervez nyújtani az országnak az árambehozatal finanszírozására és a reformok folytatására, amelyek célja a szektor fenntartható alapokra helyezése − jelentette a Balkan Insight.
