Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy két évtizedes vita ügyében tárgyaló kormányképviselők azt tanácsolják, hogy a horvát és a szlovén kormány a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) segítségét kérje a probléma megoldása érdekében, miközben folytassák a kétoldalú tárgyalásokat is.
A vita tárgya a horvátok által az azóta megszűnt Ljubljanska Banka zágrábi fiókjában még a polgárháború előtt elhelyezett betétek sorsa. A Horvátország uniós belépését is fenyegető ügy nem jelentéktelen vagy kizárólag elvi kérdés − több mint 130 ezer horvát helyezett el a bankfiókban több mint 150 millió eurót 1991 előtt. Emiatt több pert is indítottak az érintettek Horvátországban a Ljubljanska Banka ellen, azonban államközi megállapodás híján ezeknek nincs esélyük a sikerre. Vezető szlovén politikusok mindenesetre azt követelik, hogy a Zagrebacka Banka és az ugyancsak zágrábi Privredna Banka vonja vissza panaszát, az eljárást szüntessék meg, mivel szerintük az Horvátország nemzetközi kötelezettségvállalásainak megsértését jelenti.
Karel Erjavec szlovén külügyminiszter egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy készek gyorsan ratifikálni a horvátok felvételét az Európai Unióba − ha a bankvitát sikerül megoldani. Az ügy azonban rettenetesen elmérgesedett. Alanya, a Ljubljanska Banka ugyan megszűnt, de él és virul utóda, a Nova Ljubljanska Banka, amelytől Zágráb a betétek visszafizetését várja, és Horvátország megtiltotta, hogy a területén működjön, amíg jogelődje tartozását vissza nem fizeti. S hogy az ügy még bonyolultabb legyen, a Nemzetközi Fizetések Bankjához már korábban is fordultak a felek segítségért, az azonban 2010-ben ezt elutasította − emlékeztetett a Bloomberg.
