Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A makrogazdasági stabilitás nem került veszélybe a költségvetési források újraosztásával, a bérek és a nyugdíjak emelésével ugyanis nő a lakosság vásárlóereje, élénkül a fogyasztás, ami ösztönzi a fejlesztéseket is − állítja közleményében a pénzügyi tárca. A kormány augusztus végén 1,1 milliárd lejt (1 euró= 4,457 lej) különített el a büdzséből a közalkalmazotti bérek 8 százalékos emelésére és további 1,3 milliárdot a korábban a nyugdíjasoktól jogtalanul levont járulékok visszafizetésére. Az önkormányzatok 0,7 milliárd lejt kapnak szociális kiadásaik és felhalmozott tartozásaik rendezésére.
A parlamenti választásokra készülő Victor Ponta és kormánya májusban harcolta ki az IMF-től, hogy az idei deficitcélt 1,9 százalékról 2,2 százalékra módosíthassák, s így legyen elegendő forrás a június elsejétől megemelt bérekre és a nyugdíj-kompenzációkra. Az államfő felfüggesztése, valamint a politikai leszámolások azonban történelmi mélységbe nyomták a lej árfolyamát, s a megrendült befektetői bizalom jelentősen drágította a büdzsé finanszírozhatóságát is. Az eredeti tervezet még 4,26 lejes euróval számolt, a kiigazításban már 4,45-ös árfolyam szerepel, miután az uniós valuta árfolyama megközelítette a 4,7-es történelmi csúcsot július elején. A belháborúnak Basescu visszatérésével koránt sincs vége, az elemzők többsége a választásokig jelentős árfolyam-volatilitásra számít.
A Ponta-kormány most először kénytelen volt beismerni, hogy az idei 1,5 százalékos GDP-növekedés biztosan nem lesz elérhető, ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a hiány 3 százalék alatt marad. Az okok között elsősorban a tagállamok gazdasági gondjait és a súlyos aszályt említik, a növekedési prognózist ezért mindössze 0,3 százalékkal alacsonyabbra, 1,2 százalékra módosították.
Az új politikai erő célja, hogy Románia az év végén kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, amit 2009-ben a 9 százalékot meghaladó hiány miatt kezdeményezett az EU. Prioritás az is, hogy a jelenleg a GDP 34,6 százalékára rúgó államadósságot 40 százalék alatt tartsák és hogy az állami apparátus kiadásait jelentősen csökkentsék. A befektetésösztönző intézkedések egyike, hogy 35 ezer euróról 65 ezer euróra emelték az áfafizetési kötelezettség határát és 500 ezer eurós bevételig a cégeknek csak az ellenérték beérkezésekor kell az adót az államkasszába utalni. Adókedvezményt kaphatnak a 25 év alatti és 50 év fölötti munkavállalókat alkalmazó cégek, és több pénzzel támogatják majd a kutatás-fejlesztést is. Az eredményes adóbeszedés és a növekvő belső fogyasztás 0,4 százalékos GDP-arányos bevételtöbbletet eredményez, míg az EU-források hatékonyabb lehívásától újabb 0,1 százalékos növekedést remélnek.
Rossz hír ugyanakkor, hogy a költségátcsoportosításnak ismét a fejlesztések estek áldozatul, a 674 központi támogatást élvező projektből 212, elsősorban infrastrukturális fejlesztést leállítottak, miközben a még futó fejlesztésektől is jelentős forrásokat vontak el. A bérezésekkel kapcsolatos kiadások a GDP 6,9 százalékáról 6,7 százalékra mérséklődtek − egyelőre. A kormány ugyanis újabb, 7 százalékos közalkalmazotti fizetésemelést ígért az év végére, egyes szociális juttatások emelése, járulék- és adócsökkentések mellett. A következő béremelés leghamarabb decemberben valósulhat meg, a januárban folyósított fizetéseket így már a 2013-as büdzséből kell előirányozni − közölte a tárca.
