Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) annál is nagyobb hatalmat adna az Európai Központi Banknak (ECB) a formálódó európai bankunió koordinálására, mint az, amit az magának szeretne − értesült a Financial Times (FT). Az EB elnöke, José Manuel Barroso, valamint a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier stábja által a múlt héten kialakított megállapodási vázlat szerint a nemzeti szintű bankhatóságoktól megvonnák azok legfontosabb hatásköreit: a banki engedélyek kiadását és a bajba jutott pénzintézetek átalakítását. E hatásköröket teljes egészében a frankfurti ECB kapná meg, azon belül is egy újonnan létrehozandó testület, a \"felügyeleti tanács\" − ez az érdekellentétek elkerülése érdekében különülne el az ECB jelenlegi kormányzótanácsától, amely az európai monetáris politikának szab irányt. Az ECB-nél koncentrálódó hatalom azonban lehetővé tenné, hogy az európai mentőalapokból közvetlenül tőkésítsenek fel bankokat, ami óriási változás lenne az eddigi, nemzetállami szintű keretekhez képest − nem mellesleg minden eddiginél közelebb hozná az európai szintű kockázatközösséget, a legnagyobb részében a bankrendszerben lévő adósságok kölcsönös garantálását.
A kiszivárogtatott vázlat egyelőre csak iránymutatás lehet az EB álláspontjáról, hiszen hivatalosan szeptember 12-én mutatja majd be a bankunióra vonatkozó javaslatokat Barroso, és ezekre mind a 27 tagországnak rá kell majd bólintania − tehát jó esetben is csak az Európai Tanács december végi ülésén fogadhatják el. Ráadásul már most lehet sejteni, hogy komoly ellenvetések lesznek az ötlettel szemben, elsősorban Németország részéről. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint csak a 20-25 legnagyobb bankot szabadna rábízni az ECB-re, mivel nem lehet egyetlen intézménytől elvárni a mintegy 6000 európai bank mindegyikének felügyeletét; a kisebb bankokat az elképzelés szerint továbbra is a nemzeti szintű bankhatóságok felügyelnék, igaz, az eddiginél nagyobb koordináció mellett. Ez az ECB kapacitásainak végességére vonatkozó érvek mellett azzal is magyarázható, hogy Németország mindenképpen megtartaná a kisebb tartományi bankjainak felügyeletét. Az FT értesülései szerint a zárt ajtók mögötti egyeztetéseken hasonló véleményt képviselt számos magas rangú ECB-tisztviselő is, igaz, az európai jegybank elnöke, Mario Draghi inkább az EB javaslatával szimpatizált. A bizottság javaslata mellett szól, hogy a válságot jelentős részben a mértéktelenül költekező és nem kellően ellenőrzött kisebb bankok okozták, például a spanyol regionális takarékbankok (caják).
