Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Románia a Lengyelországéhoz hasonló, nagyobb mozgásteret és a teljesítési célok tágabb értelmezését biztosító állandó hitelvonalat szeretne az IMF-től − mondta Mihai Tanasescu (képünkön), Románia képviselője a washingtoni pénzintézetnél. A szakértő szerint az ország képes magát finanszírozni a piacokról, a hitelvonal mindössze biztonsági tartalékot képezne külső hatások esetére. Kérdés azonban, hogy a múlt hét óta a román fővárosban vizsgálódó Valutaalap−EU−Világbank delegáció milyen osztályzatot ad majd a kormánynak.
Reuters
Vitathatatlan, hogy Bukarest a 2009-ben kötött 20 milliárd euró értékű készenléti és a 2013 elején kifutó, kétéves, mintegy ötmilliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés feltételeit sikeresen teljesítette. Eddig. A két kormányváltás és az azt követő politikai csatározások ugyanis drámai módon rontották az ország kilátásait, gazdaságélénkítő intézkedések helyett Victor Ponta és kormánya kizárólag a politikai leszámolásokkal és az államfő menesztésével foglalkozott. A megrendült befektetői bizalom történelmi mélységekbe rántotta a lej árfolyamát, amely az év eleje óta már közel 6 százalékot veszített értékéből az euróhoz képest. Az érvénytelen népszavazás után a külföldi elemzők elhúzódó politikai instabilitásra, a befektetési eszközök − elsősorban a nemzeti valuta árfolyamának − további romlására számítanak. A Capital Economics szakértői szerint az euró árfolyama rövidesen átlépi a 4,64-es rekordszintet, ami dominóhatást indíthat el a gazdaságban. Súlyos inflációnövelő hatása mellett a büdzsé is veszélybe kerülne, egy esetleges leminősítés pedig jelenősen drágítaná a deficit finanszírozását.
A JPMorgan közgazdászai szerint kétséges, hogy Románia idén képes lesz a GDP 3 százaléka alatt tartani a hiányt, ami akár az IMF/EU-program kisiklásához is vezethet. A költségvetési deficit június végén ugyan célon belül, a GDP 1,12 százalékán tetőzött, Bukarest pedig továbbra is ambiciózus, 2,2 százalékos hiányt valószínűsít év végére, a romló gazdasági előrejelzések azonban megkérdőjelezik a második félévre vonatkozó optimizmust. Az EBRD 1,2 százalékról 0,8 százalékra rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát, a pénzintézetek legfeljebb 0,5−0,8 százalékos gyarapodást várnak. Rossz hír, hogy idén már törleszteni kell a 2009-es IMF-hitel részleteit is, az államkincstárnak hétfőn 660 millió eurót kellett átutalnia az IMF kasszájába, amit év végéig további 1,7 milliárd eurónak kell követni. Bevételnövekedésre egyelőre nincs kilátás, az állami vállalatok privatizációja és átszervezése elmaradt, az ígéretek ellenére az energiaárak egyelőre nem nőttek, és hat év alatt a rendelkezésre álló uniós források alig 9,17 százalékát, azaz mintegy 2 milliárd eurót sikerült lehívni. Borítékolható tehát, hogy az év végi parlamenti választások után lazítás helyett a kormány újabb megszorításokra, adóemelésekre kényszerül, ha újabb IMF-hitelt akar.
