Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem okozott különösebb meglepetést a piacokon, hogy a román jegybank (BNR) csütörtökön 5,25 százalékon tartotta az irányadó kamatot és nem változtatott a kereskedelmi bankokra vonatkozó 15, illetve 20 százalékos kötelezőtartalék-ráta szintjén sem. Az elmúlt időszak politikai instabilitása jelentősen szűkítette Mugur Isarescu jegybankelnök mozgásterét, a lej stabilitása érdekében tett kétségbeesett erőfeszítések ellenére az árfolyam történelmi mélységben ragadt, kitörésre az év végi parlamenti választásokig nem sok esélyt látnak a szakértők.
Becslések szerint a BNR csak júliusban több mint egymilliárd eurót dobott piacra, a lej így is 4 százalékot meghaladó veszteséget könyvelt el az euróval szemben. Kockázatos játékot űznek az 5 százalékos euróbetéti kamatot kínáló kereskedelmi bankok, a megtakarítások agresszív ösztönzése ugyanis visszaveti a fogyasztást − jelentette ki Isarescu. A külföldi befektetők több milliárd lej értékben adtak el állampapírt az elmúlt időszakban, ami hatalmas nyomást helyezett a lejre, a megrendült befektetői bizalom helyreállítása létfontosságú lenne Románia számára − véli a jegybankelnök, aki szerint az 1,5 százalékos gazdasági növekedés idén biztosan nem tartható. Eközben a Bukarestben vizsgálódó IMF, EU és a Világbank közös küldöttsége a népszavazás körüli jogi huzavonák miatt azt sem tudja, kivel üljön tárgyalóasztalhoz, pedig a hitelezők jó minősítése igen fontos lenne, ha Bukarest újabb két évre szóló hitelvonalat akar.
Borítékolható, hogy a BNR idén nem folytathatja a tavaly megkezdett kamatcsökkentő politikáját, amikor négy egymást követő, 25 bázispontos vágással a jelenlegi rekordalacsony szintre szorította az irányadó rátát. Az alapkamat leghamarabb a jövő év második felében csökkenhet 5 százalékos szintre − derül ki a pénzügyi szakemberek egyesületének (AAFBR) konszenzusából. A monetáris lazítást idén a lejben megszabott kötelező tartalékráta csökkentése árán valószínűsíti az AAFBR, ami idén 13, jövő év végére pedig már 10 százalékra csökkenhet. A tartalékráta azonban hosszabb távon is 20 százalékon maradna.
