Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Akár a dél-európai bankszektor jelentős átrendeződéséhez is vezethet, hogy az ECB már nem fogad be olyan kötvényeket fedezetként, amiket a hitelintézetek bocsátottak ki és állami garanciát szereztek hozzá. Eddig főleg dél-európai bankok jutottak úgy olcsó forráshoz, hogy problémás hiteleiket összecsomagolták és értékpapírként beadták fedezetnek a jegybankhoz. Elemzők szerint mostantól máshonnan kell forrást szerezniük, és rossz esetben a finanszírozás elapadása miatt romolhat a tőkehelyzetük, ami tőkeemelésre vagy eszközeladásra kényszerítheti a bajba jutott bankokat. Profitálni mindebből a tőkeerős − jellemzően észak-európai − hitelintézetek fognak. Az ECB próbálja a bankokat afelé terelni, hogy ne félmegoldásokkal, hanem elsődleges tőkeelemekkel rendezzék tőkepozíciójukat − mondta el lapunknak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője. Véleménye szerint az ECB-n belül érvényesül az az elsősorban a Bundesbank által képviselt irány, ami korlátozni akarja a jegybank mérlegébe bekerülő kockázatokat. A másik irány a bankokat illeti, melyek az EBA nyomása alatt éppen azzal vannak elfoglalva, hogy tőkehelyzetüket rendezzék. A dolog pikantériája, hogy erre a szabályozási lépésre abban a környezetben kerül sor, amikor az eurózóna bankrendszerét közös felügyelet alá vonják.
Az ECB lépése annak szólhat − véli Pintér −, hogy a tőkehelyzet javítására valódi, elsődleges tőkeelemek bevonásával kerüljön sor, és a finanszírozást ne olyan elemek garantálják, amelyekkel eddig sok perifériás állam próbált segíteni a bankrendszerén (állami garanciák, elsőbbségi részvények). Bár az ECB továbbra is hajlandó különleges esetekben elfogadni ilyen papírokat, de csak akkor, ha ehhez egy úgynevezett funding plant is csatolnak.
A hosszú távú hatás egyelőre kérdéses, hiszen újabb piaci stresszek esetén (mint azt a spanyol példa is mutatja) nem tűnik megkerülhetőnek, hogy a bankok külső finanszírozást kapjanak (érdekes, hogy a szabályozás egyébként nem is vonatkozik az EFSF és ESM által garantált kötvényekre). Ezért inkább rövid távú \"keménykedésnek\" tűnik a szigorítás, főleg mivel a bizonytalan környezetben a fedezeti szabályok érvényesíthetősége gyenge − tette hozzá a szakember.
Az ECB célja a fedezeti szabályok szigorításával elsősorban az lehet, hogy elejét vegye a görög bankokon elszenvedett veszteséghez hasonló további leírásoknak − véli Horváth Ákos, az Equilor elemzője. A jegybanki veszteséget az okozza, hogy a forrásszűkétől szenvedő, főleg spanyol és olasz hitelintézetek előszeretettel csomagolták be kockázatos eszközeiket saját kibocsátású értékpapírokba, amit aztán állami garanciavállalás mellett az ECB-nél − friss forrásért cserébe − elhelyeztek. Így tompítani tudták az államcsőd kockázata miatti megugró forrásköltségeket és kockázatos eszközeiktől is könnyen megszabadultak.
