Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Fagyasszák be a mostani szinten az Európai Unió költségvetését a következő hétéves időszakra − ezt a közös javaslatot tette egy az EurActiv.de által megszerzett dokumentum szerint az unió hét országa. A non-paper, vagyis informális emlékeztető szintű ajánlás szerint \"az Európai Bizottság javaslata jelentősen meghaladja azt az összeget, amelyre szükség lehet az európai költségvetés stabilizálásához egy olyan időszakban, amikor a tagországok kemény konszolidációs erőfeszítéseket tesznek\".
Tavaly júniusban az EB elnöke, José Manuel Barroso azt javasolta, hogy a 2014−2020-as időszakra emeljék 1025 milliárd euróra az uniós büdzsét a mostani 976 milliárdról − ezt akkor egy tízes országcsoport akarta elvetni, mert túl magasnak találták. Akkor Ausztria, Csehország, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország mellett Dánia, Franciaország és Olaszország is tiltakozott a túl bőkezű költségvetés miatt. Most az utóbbi három nincs a non-paper támogatói között (Franciaországban és Olaszországban időközben kormányváltás volt, Dánia meg a soros elnök).
A hetek most azt hangsúlyozzák, hogy \"jobban kell költenünk, nem többet\" − ezen azt értik, hogy jobban kell ügyelni a kiadások tartalmára, javítani kell az elszámolási fegyelmet és sokkal szigorúbb szabályokkal kell megteremteni a kapcsolatot a fiskális és gazdasági koordináció, illetve az uniós kiadások között. Az aláírók szerint több EU-pénzt kell fordítani innovációs és csúcstechnológiai projektekre, mint a regionális politikákra.
Sok kelet-európai ország − köztük Lengyelország és Magyarország − ugyanakkor ellenzi a büdzsé keretének szűkítését − jegyzi meg az EurActiv −, nem is beszélve az EU szegényebb országainak felzárkóztatását szolgáló regionális forrásokról. Ezek az országok ragaszkodnak a strukturális alapok szinten tartásához, sőt, ha lehet, növeléséhez. Törekvéseikben támogatóra lelhetnek az Európai Parlamentben is, amely − a hetekkel ellentétben − még a tavaly júniusihoz képest is 5 százalékkkal, 1076 milliárd euróra hizlalná a következő büdzsét.
Az utóbbi napokban egyébként is előtérbe kerültek a 2014−2020-as uniós költségvetés vitájában a kohéziós források. A jelenlegi bizottsági javaslat értelmében a lehívható kerete jelentősen csökkenne Magyarország és a balti államok esetében, miután Brüsszel egységesen a GDP 2,5 százalékában szabná meg annak felső korlátját (most ez tagállamonként differenciált). A viszonyszámként használt GDP-szintet a hosszú távú prognózis alapján határoznák meg, ami megint csak nem kedvez Magyarországnak. A probléma orvoslására Magyarország különjavaslatot dolgozott ki − írta korábban a Világgazdaság. E szerint az egy főre jutó GNI alapján az EU-átlag 75 százaléka alatt lévő tagországoknak úgynevezett biztonsági hálót hoznának létre, így az érintett országok esetében nem csökkenne a kohéziós támogatások jelenlegi mértéke.
