Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az aggasztó európai gazdasági kilátások kapcsán egyre több oldalról hangoztatják, hogy a megszorításokra alapozott válságkezelés nem működik, ezzel összefüggésben előtérbe kerül a foglalkoztatás is. A riasztó munkanélküliség ráadásul nem európai sajátosság, a nyomában járó társadalmi feszültségek láttán nemzetközi szervezetek egymás után adják ki jelentéseiket arról, hogy munkahelyeket kell teremteni és növelni kell a foglalkoztatottságot.
Az Európai Bizottság (EB) április végén állt elő egy munkahely-teremtési javaslatcsomaggal, miután az átlagos munkanélküliségi ráta az EU-n belül 10 százalék fölé emelkedett, és úgy tűnik, magas szinten be is ragad. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az OECD közös jelentése − melyet a G20 munkaügyi minisztereinek május 18-i mexikói ülése előtt adtak ki − arra figyelmeztet, hogy ha a foglalkoztatás a jelenlegi 1,5 százalékos ütemben bővül, akkor nem lehet visszaszerezni a G20 országaiban 2008 óta elveszett 21 millió munkahelyet.
A 15−24 éves korosztály körében két-háromszor akkora a munkanélküliség, mint a felnőtteknél, jóllehet a mérték széles skálán, 7−50 százalék között mozog szerte a világon. A G20 országaiban az átlagérték 19,2 százalék, de ebben nincsenek benne a nem regisztráltak, illetve azok, akik az oktatási rendszerben próbálják átvészelni ezt az időszakot. A döntéshozók különösen nagy kockázatot látnak azon állástalan fiatalok esetében, akik semmilyen oktatási vagy továbbképzési programban nem vesznek részt.
A javaslatok eléggé egybecsengenek: a munkahelyteremtést segítő és a gazdasági növekedést ösztönző lépéseket, aktív munkaerő-piaci programokat sürgetnek (élethosszig tartó tanulás, szakképzések támogatása, a munkaügyi intézmények hatékonyabbá tétele, a nemzetközi mobilitás elősegítése), a munkavállalói és munkáltatói oldal igényeit összehangoló szabályozások, munkaerő-piaci információs és elemző rendszerek kialakítása mellett. Mindenütt hangsúlyos elem a kormányzat, a munkáltatók, a munkavállalói érdekképviseletek közti egyeztetés.
Egyelőre kérdéses, hogy ezekből a javaslatokból mit sikerül megvalósítani, még ha a nemzetközi szervezetek próbálnak is segíteni. Az EB a nagyon magas munkanélküliséggel küzdő országokba munkacsoportokat küldött, az OECD pedig a minap egy olyan stratégiát indított útjára, amely abban segítené a tagországokat,hogy tisztább képet kapjanak a saját munkaerő-állományuk képzettségéről, készségeiről, más országokhoz viszonyítva is. A nemzetközi szervezet − közleménye szerint − a felnőtt munkaerő készségeit számba vevő, eddigi legátfogóbb felmérést készíti el 26 országban, az első eredményeket 2013 októberében tervezik közreadni.
