Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A napok alatt véghezvitt kormányváltást követően egyre kaotikusabbnak tűnik a Ponta-kabinet gazdasági jövőképe. A politikai leszámolások és a kormánytagok egyre merészebb, a Valutaalapnak is ellentmondó nyilatkozatai nyilvánvalóvá teszik, hogy a balliberális koalíció a júniusi helyhatósági és a novemberben esedékes parlamenti választásokra készül.
Victor Ponta − kényelmes parlamenti többséggel a háta mögött − elképzelhetetlennek tart bármilyen együttműködést az előző kormány tagjaival, ezért minden demokrata-liberális és RMDSZ-es politikust, még az alprefektusokat is eltávolítják hivatalából. Ezzel egy időben az összes, több mint 200, az előző kormány által parlamenti és bizottsági vitára beterjesztett törvénytervezetet levették a napirendről. A bizonytalanságot táplálja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országfelmérését követő, múlt héten lezárt jelentés is több ponton ellentmond Ponta terveinek. Az IMF-delegációt vezető Jeffrey Franks szavaiból kiderült, hogy a washingtoni pénzintézet aggódik a kormány ígéretei miatt, mint fogalmazott: a költségvetésben nincs elegendő forrás a tervezett populista intézkedésekre. A szakember szerint a jelenlegi hitelmegállapodás keretében először jelentősen nőtt a központi hatóságok és az önkormányzatok adósságállománya, elsősorban az egészségügyi kiadások miatt. Ennek ellenére az IMF belement abba, hogy Bukarest − a költségvetési hiány 1,9 százalékról 2,2 százalékra való növelése árán − 8 százalékkal emelje a közalkalmazottak bérét és visszafizesse a 740 lejt (egy euró 4,4 lej) meghaladó nyugdíjakból 2011 januárja óta jogtalanul levont egészségügyi járulékokat. Minisztériumi becslések szerint a 2,36 millió nyugdíjast érintő intézkedéssel az egészségbiztosítás kasszájába idén 760 millió lejjel kevesebb folyik majd be, egy évre vetítve a veszteség meghaladja az 1,1 milliárd lejt. Ezzel szemben a költségvetés az enyhén megnövekedett nyugdíjak jövedelemadójából 70 millió lejjel gazdagodik idén, az éves többlet meghaladja a 105 millió lejt.
A kormány prioritása, hogy a közalkalmazottak bérét még idén a 2010-es megszorítások előtti szintre emelje. A bérkompenzációt két részletben hajtják végre, a júniusi emelést decemberben egy újabb 7,5 százalékos növelés követi − jelentette be Florin Georgescu pénzügyminiszter. A hiánycél növelése által felszabaduló pénzösszegek nem fedezik ezt, ezért abban állapodtunk meg, hogy a következő fizetésemelésre csak 2013-ban kerül sor − állította Franks.
A nagy vonalakban bemutatott kormányprogram adócsökkentéseket, többkulcsos áfát és a szociális juttatások emelkedését ígéri. Az egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó helyett a jövőben az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mindössze 8 vagy 12 százalékkal adóznának, a mezőgazdasági termények és az élelmiszerek esetében csökkenne az áfa kulcsa és 15 százalékkal tervezik emelni a gyerekek után járó családi pótlékot is. Hogy minderre honnan lesz fedezet, még nem tudni, ígéretével ellentétben ugyanis Ponta nem hozta nyilvánosságra a kormányprogram részleteit is tartalmazó, az IMF-nek küldött szándéknyilatkozatot.
A választási időszakban jellemző populista intézkedések miatt adott hangot aggodalmának a FItch és a Moody\'s is. Az elhúzódó politikai feszültségek és a választások miatt lazuló költségvetési szigor megrendítheti a befektetői bizalmat, ami a kockázati felárak emelkedéséhez vezet − áll a hitelminősítők közleményében. Az ország devizaadóssága 2011 végén 98,4 milliárd euró volt, az uniós csatlakozás óta eltelt öt évben az adósságállomány 57 milliárd euróval nőtt. A külföldi hitelezők ezért óvatosságra intenek. Franks kijelentette: nem támogatják a többkulcsos áfa bevezetését, és privatizáció révén mihamarabb csökkenteni kell az állami vállalatok veszteségeit. Az IMF azt is követeli, hogy Bukarest liberalizálja a gázpiacot − a fogyasztói árat 2013-tól folyamatosan emelni kell ahhoz, hogy 2018-ig elérje az uniós átlagot.
