BUX 135138.83 -0,56 %
OTP 42440 -0,75 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kína keblére öleli Kelet-Európát - Magyarország kimarad?

A kelet-közép-európai régió és Kína kapcsolatát erősítő intézkedéseket jelentett be a kínai miniszterelnök, ám úgy tűnik, Magyarországnak nem szánnak kitüntetett szerepet.

2012. április 26. csütörtök, 18:54

A továbbra is fennálló bizonytalanságok ellenére a világgazdaság némileg erősödött az év eleje óta - jelentette ki Ven Csia-pao kínai kormányfő egy varsói konferencián, négy országot (Izland, Svédország, Németország, Lengyelország) érintő európai körútjának végső állomásán. A kínai vezető tegnap találkozott lengyel kollégájával Donald Tuskkal - a tárgyalások után kijelentették, hogy országaik elmélyítik gazdasági, politikai és társadalmi kapcsolataikat. Ven azért érkezett a régió legnagyobb országába, mert el akarják mélyíteni Kelet-Közép-Európa, és ezen belül különösen Lengyelország és a világ második legnagyobb gazdasága kapcsolatait - írta a Bloomberg.

Nagy kínai üzlet látszik
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön részt a Lengyelország-Közép-Európa-Kína Gazdasági Fórumon Varsóban, ahol kétoldalú megbeszélést folytatott a kínai miniszterelnökkel is. Ezen a megbeszélésen a magyar gazdaság fejlesztésének támogatása, fejlesztési források és a pénzügyi együttműködés volt terítéken - tudósított az MTI. A találkozóról nyilatkozva Orbán Viktor elmondta: Magyarország a legjobb úton halad afelé, hogy Kína az egyik legjelentősebb szereplője legyen a magyar gazdasági életnek. Szó esett egy átfogó gazdasági megállapodásról is, amelyet várhatóan idén sikerül nyélbe ütni, amikor a kínai miniszterelnök meghívására Pekingbe látogat - tette hozzá a kormányfő.

Peking rendszeres legfelsőbb szintű találkozókat akar tartani a varsói vezetéssel és öt éven belül meg akarja duplázni a lengyel-kínai kereskedelmi forgalmat. Külön figyelmet szentelnek a palagáz-kitermelésre, amelyben Lengyelország nagy fantáziát lát, miután egyes becslések szerint olyan nagy papagázkészlettel rendelkezik, hogy annak kiaknázásával megszabadulhatna az orosz gázimporttól.

A lengyelek is hub szerepre pályáznak

Akárcsak a magyar kormány, a lengyel vezetés is azt szeretné, ha országa a kínai befektetések hubja - központja - lenne a régióban. Az ázsiai ország cégei eddig 120 millió dollár (90 millió euró) tőkét vittek Lengyelországba. A lengyel export tavaly 10 százalékkal, 1,35 milliárd euróra nőtt 2010-hez képest, míg az import öt százalékkal, 13,2 milliárd euróra bővült.

A kínai kormányfő a varsói konferencián jelentette be, hogy készek devizacsere-megállapodást kötni a kelet-közép-európai országokkal, ami megkönnyíti a külkereskedelmet és erősíti a jüan világvaluta szerepét - jelentette a MarketWatch. Peking arra biztatja a kínai bankokat, hogy hozzanak létre leányvállalatokat a régióban - ezt is ösztönzi, hogy tízmilliárd dolláros hitelkeretet nyitnak a térségben végrehajtandó, infrastrukturális, technológiai és zöldenergia-projektek támogatására.

Nem csak exportálni akarnak

Ven jelezte, hogy tisztában vannak a kereskedelmi kapcsolatok egyensúlytalanságával. A helyzet javítása  érdekében Kína kész többet importálni Kelet-Közép-Európából és ösztönözni a kínai vállalatok térségbeli beruházásait. Ennek érdekében a célzott hitelkeret mellett Peking 500 millió dolláros alapot hoz létre a régiós befektetések támogatására. Emellett megalakítanak egy speciális tanácsadó testületet is a kapcsolatépítés megolajozására.

Ven nem tett említést arról, hogy egy lengyelországi autópálya-szakasz építése megszakadt, mert a kínai kivitelező és a kormány között áthidalhatatlannak tűnő nézeteltérések alakultak ki a fizetéssel és a teljesítéssel kapcsolatban, de a tanácsadók megjelenése segíthet megelőzni az ilyen ügyek megismétlődését. A régió és az ázsiai ország áruforgalma egyébként - évi átlag 27,6 százalékos bővüléssel - 52,9 milliárd dollárra nőtt 2011-re a 2010-es 4,3 milliárdról.

Economx
Economx

Ez is érdekelhet