A bankrendszer elkerülheti a guillotine-t

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A mainál keményebben meg kell adóztatni a bankszektort és szét kell választani \"társadalmilag hasznos\", illetve spekulatív tevékenységüket, hogy el lehessen kerülni a válságok megismétlődését − ezt nevezte meg a szocialista jelölt, a pénzügyi szektort első számú ellenfelének tituláló Francois Hollande programja egyik kulcselemeként. Az univerzális modellre épülő francia bankszektorban ez még úgy is vihart kavart, hogy a program fő kidolgozója, Michel Sapin később úgy nyilatkozott a Reutersnek: nem törekszenek a nagy csoportok szétverésére, hiszen azok rendkívül fontos szerepet játszanak a francia gazdaság finanszírozásában. A Hollande-dal évtizedek óta együttműködő Sapin szavait azért se találhatták elég megnyugtatónak az érdekeltek, mert tőle húsz éve ugyanazt szokás idézni: az ilyen embereket a francia forradalom idején spekulánsoknak nevezték és lefejezték őket − fakadt ki 1992-ben, a szocialista kormány pénzügyminisztereként, amikor a traderek a brit font bedöntése után a francia frankot is támadni kezdték.

Guillotine-ra most azért sem kell számítaniuk a bankároknak, mert a hitelintézetek szerepe csakugyan meghatározó: a francia vállalatok kétharmadrészt bankhitelből finanszírozzák tevékenységüket. Valamilyen reformot azonban feltehetőleg a nyakukba kapnak a bankok szocialista győzelem esetén, még akkor is, ha a válságban kevesebbet kellett megmentésükre költeni, mint külföldi riválisaikra. A brit Vickers-tervhez hasonlót − amelynek értelmében 2015-ig leválasztják a lakossági és a kkv-hitelezési tevékenységet a befektetésiről − aligha fogadnának el a francia bankvezérek; az illetékesek nyilatkozatai alapján még leginkább a Paul Volcker egykori Fed-elnök nevével fémjelzett szabályozáshoz hasonlót tudnának elképzelni. Az USA-ban idén júliustól megvalósuló Volcker-terv szerint a bankok alaptőkéjük 3 százaléka erejéig folytathatnak saját számlás kereskedést, illetve birtokolhatnak hedge fundokat, befektetési társaságokat. Hollande-hoz közel álló források szerint valami ilyesmiről egyeztetnének − Sapin mindenesetre hangsúlyozta, hogy gyors változásokat akar.

A nagybankok egyelőre azzal vannak elfoglalva, hogy eleget tegyenek a Basel III-ban foglalt előírásoknak. A mérlegfőösszege alapján legnagyobb francia bank, a BNP Paribas SA a jövő év elejére akarja elérni a 9 százalékos core Tier 1 tőkemegfelelési mutatót, ennek érdekében idén már eladta a Wells Fargónak észak-amerikai energiaérdekeltségeit 9,5 milliárd dollárért, valamint a francia Klepierre ingatlancég 29 százalékát, 1,5 milliárd euróért. A bankóriással 1999-es születése óta tavaly fordult elő másodszor, hogy 10 százalék alatti tőkemegtérülési mutatóval (ROE) zárja az évet, a Bloomberg számításai szerint ez idén 9,4, jövőre 9,3 százalékos lehet. A második legnagyobb francia bank, a Crédit Agricole kemény fogyókúrára fogja magát: mint decemberben − egy profit warninggal egy időben − bejelentették, 21 országból kivonulnak (eddig 53-ban voltak jelen), megszüntetve ezzel több mint 2300 munkahelyet, emellett felhagynak egyes derivatíva-, illetve árupiaci tevékenységekkel. A jövő év elejéig összesen 35 milliárd euró értékű kockázatos eszköztől kívánnak megszabadulni.

A mérlegfőösszeg szerint harmadik, piaci érték alapján második számú szereplő, a Société Générale SA (SocGen) tavaly 6 százalékos ROE-t ért el, ez idén 5,7-re apadhat, mielőtt jövőre 7,2 százalékra menne fel. A SocGen 2013-ra \"jóval 9 százalék fölötti\" Tier 1-et tűzött ki célul, ezért 4 milliárd eurós költségcsökkentést hajt végre 2013 elejéig. Ezen túl a SocGen az előremenekülést választotta: rövidesen várhatóan bejelentik a befektetési banki tevékenység leválasztását, a májusi éves közgyűlésen pedig az elnöki és a vezérigazgatói poszt különválasztásáról is szavazhatnak a részvényesek az átszervezés jegyében.