Szlovákiában a vasutakat három részre darabolták, különválasztották a teherfuvarozással foglalkozó cargocéget, a személyszállítást és a vasúti infrastruktúrát kezelő társaságot. Valamennyi társaság ráfizetéses, folyamatos állami injekcióra szorul. A viteldíjakat 2004 után tavaly újra emelték, a drágulás ellenére az utasszám fogyása 12 év elteltével 2011-ben megállt. A Radicová-kormány idején komoly fogyókúrára fogták a társaságokat, csak tavaly a három vasúti cégtől több mint háromezer embert bocsátottak el, ezzel együtt még mindig mintegy 28 ezer főt foglalkoztatnak. Együttes adósságuk már megközelíti az 1 milliárd eurót, ám ebben részben az állam is hibás, mivel rendre elmarad a folyósításokkal, a viteldíjakat pedig nem a piac alakítja. A Szlovák Vasutak (ZSR) tavaly 31,78 millió eurós veszteséggel zárt, ez 68 százalékkal kevesebb a 2010-esnél. Az eredetileg várt 193 milliós deficithez képest pedig egyenesen 84 százalék a javulás, ami részben annak is köszönhető, hogy az állam váratlanul kifizetett egy 80 millió eurós számlát. A cég működési költsége egy év alatt 34 millió euróval szintén mérséklődött.
Az országban lassan szintén megszűnik a vasúti utasszállítás állami monopóliuma, ugyanis márciustól a cseh RegioJet társaság a Pozsony−Dunaszerdahely−(Rév)Komárom útvonalon saját járatot üzemeltet, korszerűnek mondható, 8-9 éves, Németországból származó szerelvényekkel. Alig egy hónap leforgása alatt máris több mint 100 ezer utast szállítottak.
A szlovákiai helyközi buszközlekedést még az ezredforduló tájékán privatizálták, azzal, hogy 17 társaságban az állami tulajdonhányad 35-40 százalék között maradt. A viteldíjak árát megyei szinten alakítják, dotálják, vagyis nem teljes mértékben érvényesülnek a piaci viszonyok. A nemzetközi buszjáratok terén erős cseh hatás érződik, a Student Agency járatai szinte teljesen lefedik Európát, Pozsonyból legolcsóbban Budapestre éppen a cseh Student Agency sárga buszaival lehet eljutni.
