Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Egyesült Államokban éves szinten tízhavi csúcsra, 3,2 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme, amiért kizárólag az üzemanyag drágulása okolható, hiszen minden más szegmensben − még a földgáz esetében is − csökkentek az árak a múlt hónapban. A maginfláció − amiből kiszűrik a szezonálisan ingadozó élelmiszer- és energiaárakat − viszont éppen emiatt esett, éves összevetésben a januári 2,3 százalékról 2,2 százalékra. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal emelkedett a maginfláció, ami szintén lassulást jelent a 0,2 százalékos januári ütemhez képest, míg a teljes fogyasztói árindex 0,4 százalékos volt. Az elemzői értékelések szerint egyelőre tehát nem látszik az üzemanyag-drágulás átgyűrűző hatása a fogyasztói árakra, mivel a továbbra is gyenge munkaerő-piaci kondíciók miatt nem alakult ki sem bérnyomás, sem pedig jelentősebb fogyasztói kereslet. Az élelmiszerárak például hónapok óta először nem emelkedtek februárban.
A jegybanki kommentár szerint is átmeneti lesz az energiaárak hatása az inflációra, ezért nem szükséges a beavatkozás. A hosszú távú hatásokkal kapcsolatban viszont nem jó jel, hogy a Michigani Egyetem fogyasztói hangulatindikátora szerint idén 4 százalék körüli rekordinflációt várnak a háztartások, ami miatt már március elején csökkent a fogyasztói bizalmi index. Reálgazdasági hatás érződik a termelői árak esetében is, ahol szintén a drága energia miatt ugrott öthavi csúcsra az index, ez pedig a termelő szektorok kibocsátására hat vissza negatívan.
Az eurózónában is hasonló folyamat látszik, csak itt már kimutatható az energiaárak áttételes hatása: ez utóbbi összesített indexe csaknem 10 százalékot emelkedett februárban a megelőző évhez képest. Az oktatási és távközlési szolgáltatások árait leszámítva valamennyi szegmensben nőttek az árak, az energiahordozóké havi alapon is több mint 1 százalékkal. A fogyasztói árak összességében 2,7 százalékkal emelkedtek, ami elmarad a 3 százalékos tavalyi csúcstól, viszont a lassulás üteme várhatóan kisebb lesz az idén, mint amire korábban számítottak a szakemberek. Az ECB legutóbbi kamatülésén a jegybankelnök jelezte, hogy a 2 százalékos célt csak jövőre érheti el az infláció, mert az átmeneti drágulás miatt a fölfelé ható kockázatok nőttek az idén.
