Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ECB lépéseinek következtében érezhetően javult az európai bankszektor finanszírozási helyzete a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) tegnap közzétett negyedéves jelentése szerint. A világ jegybankjainak januári koordinált swapvonal-nyitása, illetve az Európai Központi Bank decemberi és február végi, összesen mintegy ezermilliárd eurós refinanszírozási tenderei (LTRO) hatására márciusra javult a pénzintézetek likviditási helyzete. Az intézkedés által ugyanis a szektor szereplői a 2012 és 2014 között lejáró kötvényeik törlesztéséhez szükséges pénzt már bevonták. A lépések további hozadéka, hogy az eszközosztályok széles spektrumának (részvények, állam-, és banki kötvények, egyéb eszközök) árazása december és február között visszatért a tavaly augusztus−szeptemberi zuhanás előtti szintre. Ezek hatására ugyanis enyhültek azok a tavaly év végi félelmek, miszerint a bankok mérlegalkalmazkodási kényszere az eszközök nyomott árakon történő értékesítéséhez, a hitelezés visszafogásához és ezáltal a gazdaság további lassulásához vezethet.
A jelentés szerint nagyot javult a helyzet a bankok egyik fő finanszírozási eszközéül szolgáló fedezet nélküli kötvények kibocsátása terén. Míg a tavalyi második félévben ezek a korábbi átlagérték töredékére estek, addig az idei első két hónapban a megelőző hat hónap összesített értékét meghaladó kibocsátásra került sor. Ráadásul a helyzet javulásával a legveszélyeztetettebbnek számító eurózóna perifériországainak bankjai is kivették részüket a forrásbevonás ezen formájából. Tavaly év végén az olasz és spanyol bankokból 120 milliárd eurónyi betét távozott, így nem meglepő, hogy ők éltek a legnagyobb mértékben az LTRO nyújtotta forrásokkal.
A hitelezés befagyásával kapcsolatos félelmek sem voltak teljesen megalapozatlanok. Az európai bankhatóság (EBA) által idén június végéig előírt kilencszázalékos tőkemegfelelési mutató elérése érdekében ugyanis a bankok csak korlátozottan értékesítettek kockázatos eszközöket (a bejelentett ügyletekből több is kútba esett, mivel az ajánlott ár jóval elmaradt a könyv szerinti értéktől), az UniCredit nyilvános tőkeemelését kísérő 45 százalékos árfolyamzuhanás példája pedig eltántorította ettől a módszertől a szektor többi szereplőjét. A mérlegalkalmazkodási kényszer így értelemszerűen negatívan hatott a hitelkihelyezésre.
A volumen csökkenésében főleg a kínálati oldal szűkülése játszotta a meghatározó szerepet, a BIS számításai szerint negyedéves összevetésben a tavalyi utolsó három hónap során az EBA stressztesztjén megbukott pénzintézeteknél (és a görög bankoknál) az összes hitelkihelyezés 14,6, míg a többi európai banknál 6 százalékkal mérséklődött. A vállalati kölcsönöknél a projektfinanszírozásiak rendre 39, illetve 21 százalékkal, a kereskedelmiek pedig 23,5 és 9,8 százalékkal estek, és jelentős zuhanást tapasztaltak a repülőgép- és hajólízingek terén is. A BIS anyaga szerint az eurózóna bankjai eleve visszafogták feltörekvő piaci kihelyezéseiket, ám ez fokozottabban volt igaz a fejlődő európai gazdaságok (így Magyarország) esetében, amit az intézmény részben a leányokon keresztül közvetlen itteni érdekeltséggel, részben az egyre romló gazdasági kilátások miatt mérséklődő kereslettel magyaráz.
