Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem változtatott 1 százalékos irányadó rátáján és a 150 bázispont széles szimmetrikus kamatcsatornán az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi kamatmeghatározó ülésén, így a betéti kamatrátát 0,25 százalékon, míg a hitelkamatlábat 1,75 százalékon tartotta a kormányzótanács. Pedig a kamatcsatorna szélesítésével vagy a szimmetria megtörésével megakadályozható lenne, hogy az LTRO-tendereken részt vevő kereskedelmi bankok az olcsó forrás nagyobbik részét visszahelyezzék az ECB számláira, ahol jelenleg 830 milliárd euró közeli rekordösszeget parkoltatnak.
A forrásköltségek növelése értelmetlen lenne, hiszen az LTRO célja éppen az olcsó pénz biztosítása, de a betéti kamatláb nullára vágásával elérhető, hogy a bankok a magánszektor finanszírozásával támogassák a reálgazdaságot. Utóbbiról annyi derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy az ECB-nél 53 milliárd eurónyi hitelelemet helyeztek el fedezetként kereskedelmi bankok, ebből is 40 milliárdot francia hitelintézetek, vagyis az 530 milliárd eurós második tender 10 százaléka jut el közvetlen úton a magánhitelpiacra.
A döntést követő sajtótájékoztatón az újságírók többsége két dologra volt kíváncsi: lesz-e újabb LTRO, és hogyan kommentálja Mario Draghi ECB-elnök a Bundesbank éles hangvételű levelét a jegybanki mérlegfőösszeg 3000 milliárd eurót meghaladó felduzzasztásáról.
Draghi diplomatikus választ adott mindkét felvetésre: az elsőről nem nyilatkozott, a másodikkal kapcsolatban pedig azt mondta: jó szakmai és emberi viszonyt ápol Jens Weidmann Bundesbank-elnökkel, és nem tartja problémásak, hogy az ECB GDP-arányos mérlegfőösszege 30 százalékra emelkedett, pedig még a Fed-mérlegfőösszeg sem éri el az amerikai össztermék 20 százalékát.
Draghi ezzel némileg kikerülte a kérdést, hiszen a fő kritikát nem Weidmann, hanem az ECB kormányzótanácsából decemberben távozott Jürgen Stark jelenlegi Bundesbank-alelnök fogalmazta meg, aki szerint nemcsak hogy túl nagy a jegybanki mérlegfőösszeg, a hitelportfólió minősége is csapnivaló. Stark arra utalt, hogy a második LTRO keretében − szélesítendő a forrás elérhetőségét − lényegesen felvizezett fedezeti szabályokat léptetett életbe a jegybank. Nyilván ez roppantul aggasztja a Bundesbankot, amely 500 milliárd eurós követeléssel rendelkezik az ECB-vel szemben.
Stark azt szerette volna elérni, hogy a fedezeti szabályokat tagállami szinten gondolhassák újra és hogy a Bundesbanknak ne kelljen bármit elfogadnia az ECB-nek nyújtott hitelért cserébe. Draghi a fedezeti szabályokkal kapcsolatban további engedményekről beszélt, illetve arról, hogy a jegybank ismét bevesz görög kötvényeket. A piacokat megmozgatta, hogy az ECB csökkentette növekedési prognózisát, ezzel egyidejűleg pedig megemelte inflációs várakozását, e szerint leghamarabb 2013-ban lesz elérhető a 2 százalékos jegybanki inflációs cél.
