Az amerikai gazdaság több mint kétharmadát a fogyasztás teszi ki, ezért a GDP-növekedés és az egész konjunktúra szempontjából különösen fontos, mennyire magabiztosan gondolnak a költekezésre a fogyasztók. Az ingatlanpiaci buborék kipukkadása előtti években a többletfogyasztás jelentős részét jelzáloghitelekből finanszírozták, az ingatlanpiac azonban hat évvel az összeomlás után sem mutat életjeleket. Azóta a munkaerő-piaci adatok kerültek az elemzők figyelmének középpontjába; e tekintetben a pénteki havi foglalkoztatottsági adatok adhatnak további útmutatást. Januárban 243 ezer új nem mezőgazdasági állás jött létre az USA-ban, a februárra vonatkozó konszenzus pedig 215 ezer új munkahelyet vetít előre, ami azt jelentené, hogy folytatódik az utóbbi hónapok kedvező tendenciája, ám a munkanélküliségi ráta 8,3 százalékon marad.
A múlt héten közzétett adatok szerint a januári személyes jövedelem mindössze 0,3 százalékkal, 37,4 milliárd dollárral nőtt decemberhez képest, a fogyasztás pedig 0,2 százalékot emelkedett a decemberi változatlan eredmény után − mindkét adat csalódást okozott a várakozásokhoz képest, és felvetik, hogy fenntartható-e a fogyasztás növekedése. Tavaly összesen 5,7 százalékkal nőttek a bérek, ami a 2,5 százalékos infláció mellett némi reálnövekedést takart. Érdekes módon azonban a válság utáni sokkhelyzetben a fogyasztóknál tapasztalható takarékosság a jelek szerint visszájára fordult, a megtakarítási ráta ugyanis újra csökkent. A bankok pedig fordítottak korábbi, hitelállomány-leépítési politikájukon, és újra hitelezni kezdtek: decemberben újabb 19,3 milliárd dollárral nőtt a fogyasztói hitelállomány − elsősorban az autó-, a hitelkártya- és a diákhitelek növekednek −, és a héten közzétett februári adatoktól további növekedést várnak. A Bloombergnek nyilatkozó közgazdászok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben öt éve nem látott mértékben, 197 milliárd dollárral emelkedtek a bérek, tehát a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb a fogyasztás bővülése.
A jövedelmi létra alsóbb szegmensében azonban meglehetősen kedvezőtlenek a folyamatok. A szövetségi kormányzat élelmiszerjegy-programjának sikere a nagy igény miatt minden várakozást felülmúlt, decemberben a teljes amerikai lakosság 15 százaléka, 46,5 millió ember igényelt támogatást élelmiszerjegy formájában − ez az év elejéhez képest 5,5 százalékos növekedést jelent. A szabadságkorlátozás és a túlsúlyproblémákat fokozó hatása miatt sokat kritizált programban 2007 óta növekszik ugrásszerűen a résztvevők száma, annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci helyzet elvileg sokat javult − egyes közgazdászok szerint sokan munka mellett is igénybe veszik az utalványokat, olyan alacsony fizetésük van.
