Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EB legutóbbi, őszi előrejelzése még 0,5 százalékos növekedéssel számolt, ezt azonban 0,3 százalékos recesszióra rontották; ráadásul az előrejelzés további módosításra szorulhat, mivel Rehn is elismerte, hogy nagyok a lefelé ható növekedési kockázatok. Az EB most megfogalmazott várakozása nem számít túlzottan pesszimistának, hiszen például az IMF legalább 0,5 százalékos GDP-csökkenést jósolt a térségben erre az évre. Rehn diplomatikusan fogalmazott, úgy vélte, enyhe és átmeneti lesz a visszaesés, de a további korrekcióra utalhat, hogy hangsúlyozta: a mostani várakozást arra alapozták, hogy az eurózóna tagállamai végrehajtják a szükséges strukturális kiigazítást.
Az eurózóna jövőjével kapcsolatban a legnagyobb problémát nem a kibocsátás csökkenése jelentheti, hanem az egyes tagországok teljesítménye között várhatóan tovább szélesedő szakadék. Bár az új növekedési prognózis valamennyi ország esetében kisebb növekedést mutat az őszi előrejelzéshez képest, az egyik legnagyobb korrekciót Hollandia esetében hajtották végre: a korábbi 0,5 százalékos bővülést 0,2 százalékos visszaesésre korrigálták.
Súlyos recesszió elsősorban Dél-Európában várható, Görögországban 4,4 százalékos, Portugáliában 3,3 százalékos lehet a visszaesés, míg Olasz- és Spanyolországban 1,3, illetve 1 százalék. Az eurózóna két meghatározó állama, Franciaország és Németország esetében 0,2 százalékponttal rontotta az EB az előrejelzést: 0,6 és 0,4 százalékra. Ezzel szemben érezhető növekedést a térségben csak Észtországban és Szlovákiában várnak.
Egyedüli pozitív hírt az infláció tekintetében fogalmazott meg a bizottság, amely a jelenlegi 2,7 százalékról az év végére 2 százalék közelébe várja a pénzromlást, vagyis az ECB céljához közel, ami esetleg további lehetőséget hat nyitva a jegybanki ösztönzésre.
