Elsősorban szezonális hatások állnak amögött, hogy az év első hónapját soha nem látott külkereskedelmi hiánnyal zárta Japán, de nehéz lenne tagadni a trendszerű fordulatot. Az elemzők által várt 1460 milliárd jenes mínusznál is rosszabb, 1480 milliárd (20 milliárd dollár) volt a deficit januárban, amit elsősorban a Kínába és Európába irányuló export visszaesése, valamint a nukleáris energiatermelést helyettesítő energiabehozatal okozott. Utóbbi fél éve, a fukusimai katasztrófa óta trendszerűen erodálja a többletet, ami jól látszik a naptárhatástól tisztított adatokból is. Földgázból és nyersolajból a bázisévhez képest 24 százalékkal kellett többet importálni, míg a Kínába irányuló kivitel az ottani holdújév miatt 20 százalékkal csökkent. A szigetország teljes kivitelének közel negyede irányul Kínába, így az év eleji leállás hagyományosan gyengébb külkereskedelmi adatokat eredményez. Az eurózóna szűkülő piaca miatt itt közel 8 százalékkal kevesebbet adtak el a japán vállalatok.
Nem optimisták az elemzők a jövőt illetően, mivel nem egyszeri korrekcióról, sokkal inkább külkereskedelmi fordulatról lehet szó Japán mostani gyengélkedésében. A statisztika vezetése, 1980 óta tavaly volt először deficites az egész éves teljesítmény, amit az energiahordozóktól való nagyobb függés miatt nem lesz könnyű megfordítani. Márpedig ha hosszabb távon is marad a külkereskedelmi hiány, az a későbbiekben erodálhatja Japán hagyományosan nagy folyó fizetési többletét, amiből az ország költségvetési hiányát és államadósságát finanszírozza. Ez esetben hirtelen sérülékenységi tényezővé válhatna a fejlett ipari országok között egyedülálló, a GDP 200 százalékát meghaladó japán adósságráta, amit az éves szinten 10 százalék körüli költségvetési hiányok folyamatosan újratermelnek. A japán gazdaság eddig stabil pénzügyi alapokon állt, ám egy negatív fizetési egyenlegből finanszírozási probléma léphetne fel, ami a szigetország adósságosztályzatát bizonyosan érintené.
