Az elmúlt hónapokban erőteljesen lefékezett a román gazdaság, a hetek óta tartó zord időjárás miatt szó szerint megdermedt az ország, s a választások közeledtével a politikai feszültség is egyre nő.
Noha a GDP-növekedés üteme a kormány által becsült 1,5 százalék helyett 2,5 százalékra gyorsult 2011-ben, az elmúlt időszakban jelentősen lassult a tempó: a gazdaság teljesítménye az utolsó három hónapban már 0,2 százalékkal maradt el az előző negyedévitől. Tetőzi a bajt, hogy időközben kilenc éve nem látott mélységbe süllyedt a külföldi működőtőke beáramlása (FDI), tavaly a korábban várt 3,5−4 milliárd euró helyett alig 1,9 milliárd euró értékben fektettek be külföldiek Romániában, ami 13,6 százalékos visszaesést jelent 2010-hez képest.
Bár a Boc-kabinet távozását követően az utcai zavargások csitultak, az elemzők arra számítanak, hogy a fagy enyhülésével újra megtelnek a terek az elégedetlen tüntetőkkel. Kérdés, hogy a frissen kinevezett Mihai Razvan Ungureanu (képünkön) vezette kabinet melyik utat választja: folytatja a szigorúbb költségvetési fegyelmet igénylő Nemzetközi Valutaalap (IMF) diktálta gazdaságpolitikát, vagy enged az elsősorban nagyobb béreket követelő állampolgároknak. A kormányfő hivatalba lépését követően ugyanis egyrészt arról biztosította a nemzetközi szervezeteket, hogy az előző kormány által megkötött összesen 5,3 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés feltételeinek haladéktalanul eleget tesznek, másrészt azt is kijelentette, hogy a kormány még idén indexálni szeretné a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.
Bukarest arra számít, hogy idén 2,5 százalékra gyorsul a növekedés üteme, annak ellenére, hogy a nemzetközi hitelezők a korábbi 2,3 százalékról 1,5−2 százalékra csökkentették előrejelzésüket. Az IMF szerint egyelőre nincs forrás béremelésekre, további költségcsökkentő lépésekre van szükség. Még az idén át kell szervezni a veszteséges vállalatokat, a közlekedési cégeknél és más társaságoknál többezres leépítés várható, a posta a napokban jelentette be, hogy 600 főt bocsátanak el. Az őszi választásokig komoly intézkedésekre nem lesz ideje az új kormánynak, ezek hiányában az elemzők az idei első negyedévre még a recessziót sem tartják kizártnak, éves szinten legfeljebb 0,5 százalékos GDP-növekedést és 3 százalék körüli deficitet várnak.
