Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kormány az egy hónapos határidő utolsó napjára, múlt péntekre elkészült az Európai Bizottságnak (EB) írt levelével, amelyben a kötelezettségszegési eljárásban felvetett kérdésekre válaszolt mintegy száz oldalon, a részleteket azonban egyelőre nem tudni. A Bruxinfo értesülései szerint a kormány a vitatott ügyek nagy részében készségesnek mutatkozik a kompromisszumra, és így bizonyos pontokon a kifogásolt törvények megváltoztatásra is, más pontokon azonban inkább jogi érveléssel kísérelte meg saját álláspontját igazolni. Az EB által még korábban elindított uniós kötelezettségszegési eljárás három fő területet érint: a jegybanktörvényt, a bírói nyugdíjkorhatár leszállítását, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségét. Az EB ezenkívül tájékoztatást kért a bírói rendszer átalakításáról is, és azóta számos további kérdésről is felmerült − így ismét a médiatörvényről, valamint a felsőoktatási és a közoktatási törvényről −, hogy bevonhatják a vizsgálatba.
Néhány egyedi kérdésben egyértelműnek tűnik, hogy a kormány nem engedett álláspontjából. A jegybanktörvényben a monetáris tanács tagjainak, illetve a jegybankelnöknek az esküje, valamint az MNB elnökének fizetése azok a pontok, amelyekhez a kormány továbbra is ragaszkodik, mondván, azok egyes területek átfogó átalakításából következnek. Giró-Szász András kormányszóvivő egy tévéműsorban arról beszélt, hogy a kormány szerint a bírák nyugdíjazása is az általános nyugdíjpolitikai kérdésekkel, és nem az igazságszolgáltatás átalakításával függ össze. A kormányszóvivő több másik ponton is a kormány elképzelései mellett érvelt, az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy ezek közül a hivatalos levélben melyeket emeltek ki. Az adatvédelmi hivatal függetlenségével kapcsolatban viszont a kormány a Bruxinfo szerint kész végrehajtani a bizottság által kért módosításokat.
Gyors vizsgálatnak vetjük alá, hogy megoldódott-e a probléma, válaszunk jogilag megalapozott lesz − ígérte Viviane Reding igazságügyi biztosa egy osztrák napilapban. A néppárti politikus úgy vélte, nem valószínű, hogy az alapjogok megsértése miatt is eljárás indulna Magyarországgal szemben, bár ennek lehetőségét jelenleg is vizsgálja az Európai Parlament egyik bizottsága.
