Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben a befektetőket elsősorban az eurózóna válsága idegesíti, és azon studíroznak, hogy annak megoldatlansága milyen következményekkel járhat a világ többi részére, így az ázsiai országok és az USA gazdasági növekedésére, egy elemző szerint jóval nagyobb kockázatot jelent az olajárak emelkedése - derül ki a CNBC cikkéből. Ha a fekete arany tovább drágul, akkor elszívhatja a bővülés minden hozadékát az USA-ban és megdrágíthatja az ázsiai exportot - érvel Frederic Neumann, a HSBC bank Asian Economics Research kutatóintézetének társigazgatója.
A londoni Brent kőolajat jelenleg hordónként 120 dolláron jegyzik, ami tíz dollárral magasabb az egy évvel ezelőttinél - hívja fel a figyelmet a szakértő. Ráadásul Neumann megvan győződve arról, hogy a geopolitikai bizonytalanságok és az erős ázsiai kereslet ennél jóval magasabbra hajthatja fel az energiahordozó árát még idén.
Európa nem játszik
A piaci szereplők azt hiszik, hogy az európai gazdaság gyengesége visszafogja az olajkeresletet, és ez a belátható jövőben féken tartja az olaj drágulását - mondja az elemző. Eközben azonban alábecslik az ázsiai igényeket - teszi hozzá. Az ottani gazdaságok nagyon energiaigényesek, következésképpen szükségleteik magasan tartják a keresletet. Ugyanakkor egy árugrás súlyos csapást mérne rájuk.
A felhasználási arányok még világosabbá teszik, mire gondol Neumann. Ázsia - beleértve Új-Zélandot és Ausztráliát - a világ olajtermelésének 32 százalékát fogyasztja el. Az USA részesedése 26 százalék, Európáé viszont csak 17 százalék - derül ki a HSBC statisztikájából.
Az infláció sem játszik
Az olajárak elszállása Neumann szerint nem az inflációt pörgetné fel, hanem a növekedés csapná agyon. Ha a hordónkénti jegyzések 140 dollárra mennének fel, ami 30 százalékos éves emelkedésnek felelne meg, az még nem okozna jelentős általános áremelkedést. Az infláció csak akkor ugrana meg, ha - 2008-hoz hasonlóan - 90 százalékkal drágulna az energiahordozó.
A GDP-növekedés oldaláról nézve viszont azzal kell számolnunk, hogy az olajár úgy terheli meg a vállalatokat, mint az adók. A drága olaj hatása megfelel a magas közterhekének. Az ázsiai feltörekvő országok GDP-jének hét százalékát adja az olajfogyasztás, míg az USA-nál öt százalék ezt az arány. Nem véletlen, hogy az előbbiek érzékenyebbek a fekete arany drágulására.
