Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglepte a piacokat a Bank of Japan kedd hajnali kamatdöntő ülése, ahol az eddigi 20 ezer milliárd jenes állampapír-vásárlási program keretének 10 ezer milliárd jenes kibővítéséről döntöttek. Likviditásfokozásra így összesen 65 ezer milliárd jen áll rendelkezésre, mivel a BoJ-nak fut egy vállalatikötvény-és egy banki hitelprogramja is, amelynek keretösszege 35 ezer milliárd. A jegybank kormányzó tanácsa emellett kommunikációs eszközzel erősítette meg, hogy 1 százalékos középtávú inflációs célt tűz ki maga elé. Bár az ázsiai piacok a negatív tartományban zárták a keddi kereskedést, a váratlan fordulattal a japán mutatókat sikerült visszarántani, főleg az exportra termelő vállalatok örültek a jen gyengülésének. A folytatás szempontjából jelzésértékű lehet, hogy a Nikkei a 200 napos mozgóátlagán zárt.
Nem világos viszont, hogy a jegybanki stimulusnak milyen reálgazdasági hatásai lehetnek. A legnagyobb baj, hogy az explicit inflációs célkövetést kormányzati körökből régóta kérik Maszaki Sirakava jegybankelnöktől, ezért a mostani bejelentés mögött sokan a BoJ hitelességcsorbulását látják. A 130 milliárd dollárral megnövelt kötvényprogrammal valamelyest sikerült lejjebb nyomni a hosszú oldali hozamokat, de ennek hatása a szuverén piaci szegmensen kívül nem volt látványos. Például a részvénypiacon a tavalyi, átlag 2,37 milliárd darabos forgalomhoz képest ma alig több mint 2 milliárd papír cserélt gazdát. Az állampapírpiacot viszont bizonyosan megmozgatja, hogy a havi tendereken a jegybank az eddigi 1400 milliárd jen helyett 1800 milliárddal serkenti a keresleti oldalt. Elemzők szerint a rekordalacsony kamatok mellett a kötvényprogram bővítésén túl nincs sok eszköze a BoJ-nak, legfeljebb még a kötvénylejáratok növelésével próbálkozhat.
