Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A román környezetvédelmi tárca mindaddig nem javasolja a hatósági engedély megadását a kanadai Gabriel Resources (GR) és a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) konzorciumnak, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy a beruházás nem káros a környezetre − szögezte le Borbély László környezetvédelmi miniszter. A megvalósíthatósági tanulmány még nem készült el, van még két-három sarkalatos probléma, ezért egyelőre nem lehet megmondani, hogy a tárca mikor terjeszti a kormány elé álláspontját − fogalmazott a miniszter.
A nagybányai cianidos zagytározó gátszakadásának 12. évfordulója alkalmából Romániában több településen és a budapesti román nagykövetség előtt is tüntettek a civilek, a Greenpeace-aktivisták Bukarestben Borbély minisztériumi irodájába is betörtek, ahol a fűtőtesthez láncolták magukat, tiltakozásul a bánya újranyitása ellen.
Az arany- és ezüstlelőhelyek kiaknázásának azonban nagy számban akadnak támogatói is, a helybélieknek ugyanis a bányák jelentik az egyetlen jövedelmi forrást, másrészt pedig a lelőhelyek kiaknázása az ország gazdaságának is előnyös lenne − érvelnek verespataki lakosok. A tét óriási, az Erdélyi-érchegységben található lelőhelyen ugyanis becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehet kitermelni, a felszínre hozott nemesfémekből a vállalat mellett jelentős hasznot húzhatna a település és az állam is. A koncesszió fölött rendelkező RMGC vállalat 80,68 százalékos tulajdonosa a kanadai GR, a részvények fennmaradó 19,31 százalékát a román állam a dévai Minvest vállalat révén birtokolja.
A GR és a gazdasági minisztérium között korábban született koncessziós szerződés szerint a román államnak járadékként a kitermelt arany és ezüst négy százaléka járt volna, az Emil Boc vezette kabinet azonban nemrég sürgősségi határozatban megduplázta a nemesfémek − arany, ezüst, platina, valamint a higany − kitermelése után fizetendő járadékok mértékét.
Ez azt jelenti, hogy Románia a kitermelt fémekből az eredeti megállapodásban foglalt mennyiség kétszeresét, azaz 24 tonna aranyat és 128 tonna ezüstöt kapna. Noha egyelőre nem tisztázott, hogy az új jogszabályok a verespataki szerződésre vonatkoznak-e, Traian Basescu államfő kijelentette: azzal a feltétellel támogatja a bánya újranyitását, ha újratárgyalják a szerződést, és a 8 százalékra emelt járadék mellett az állami részesedés az RMGC-ben legalább 22,5 százalékra nő.
Jelentős bevételt remél emellett a helyi önkormányzat is, a sürgősségi kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy az illetékekből befolyó összegek húsz százaléka ezentúl azokat a helyhatóságokat illeti, ahol a felszínre hozzák az ásványkincseket.
A gazdasági érvekkel azonban továbbra is szemben állnak a nemzetközi kifogások, az RMGC a kitermelés során ugyanis ugyanazt a cianidos technológiát alkalmazná, amely a 2000-s gátszakadáskor a környezeti katasztrófát okozta. Noha az uniós irányelvek a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációját 10 milligramm/literben határozták meg, Borbély arra szólította fel a befektetőt, hogy az 3 milligrammra csökkentse a rendkívül veszélyes vegyület koncentrációját, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy amikor a zagy a meddőbe ér, már nem lenne ártalmas a környezetre. A miniszter szerint a kormányközi szakértői bizottság rövid időn belül nyilvánosságra hozza a beruházás környezeti hatástanulmányát, aminek függvényében a tárca a kormány elé terjesztheti a bánya újranyitását támogató vagy ellenző javaslatát.
