Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A romló makrogazdasági előrejelzések ellenére Emil Boc a napokban jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez az országban vizsgálódó IMF-delegációval a nyugdíjak és a közalkalmazottak 5 százalékos béremeléséről. Emellett Bukarest a nemzetközi hitelezőktől azt is kéri, hogy a korábban 2015-re tervezett gázár-liberalizációt 2018−2020-ra halasszák, de csökkentenék a munkavállalói és munkáltatói járulékokat is. A román kormány és a Valutaalap 2012-re vonatkozó gazdasági előrejelzése 2012-re 2 százalékos GDP-növekedést jósol, a konszolidált költségvetés 195,3 milliárd lejes (egy euró 4,34 lej) bevétel és 206,5 milliárd lejes tervezett kiadás mellett 11,2 milliárd lejes hiánnyal, azaz a GDP 1,9 százalékával számol.
Becslések szerint az 1,2 millió közalkalmazott bérének emelése 470 millió eurós többletkiadást jelentene a 9,4 milliárd euróból gazdálkodó bérkasszának, amire csak abban az esetben jutna forrás, ha a gazdasági növekedés üteme 2-2,3 százalékra gyorsulna. A legfrissebb előrejelzések szerint azonban az eurózóna lassulása fékező hatással lesz a román gazdaság teljesítményére. Piaci hírek szerint az IMF vezette nemzetközi hitelezők képviselői 1,5 százalékra készülnek csökkenteni a román GDP-re vonatkozó előrejelzésüket, ebben az esetben az új deficitcél 2,2−2,5 százalék is lehet.
Gazdasági növekedés esetén elképzelhető a minimálbér, illetve a közalkalmazotti fizetések és nyugdíjak kis arányú indexálása − jelentette ki az IMF-delegációt vezető Jeffrey Franks. A szakember azonban arra is figyelmeztet, hogy a munkabérek emelkedése a magánszektorban az alkalmazásban állók leépítését, illetve a feketén foglalkoztatás növekedését eredményezheti, ami újabb terheket róhat az államkasszára. A bérek és a nyugdíjak kérdésében azonban a kormány és a koalíció dönt − fogalmazott Franks. Amennyiben tényleg Bukaresten múlik a döntés, akkor máris borítékolható az indexálás, hiszen a Boc-kabinet már korábban is engedett a tüntetők követeléseinek: enyhítettek a január közepén bevezetett új regisztrációs adón és visszavonták az egészségügy privatizációját is lehetővé tévő törvénytervezetet.
Mindezek ellenére mind az IMF, mind pedig a piacok elégedettek Románia teljesítményével, a cds-felárak csökkennek, az államkincstárnak pedig 6-7 százalék körüli hozamok mellett gond nélkül sikerül forráshoz jutni a helyi és a nemzetközi piacokon. Romániát a Moody\'s Baa3, a Fitch BBB− azaz befektetésre ajánlott kategóriába sorolja, a Standard & Poors ezzel szemben BB+, úgynevezett bóvli minősítést állított ki az ország államadósságáról. Az IMF tárgyalóküldöttsége Franks vezetésével január 18-án érkezett Bukarestbe, hogy a tavaly márciusban kötött, összesen 3,5 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződés feltételeinek teljesítését vizsgálja. Románia tavaly 1,4 milliárd eurót kért az EU-tól és 400 millió eurót a Világbanktól.
