Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár háromszor annyi pénzt is igényelhetnek az eurózóna bankjai az Európai Központi Banktól (ECB) a következő likviditási aukción, mint amennyit az első ilyen alkalommal igénybe vettek − írta banki forrásokra hivatkozva a Financial Times (FT). Az ECB először karácsony előtt hirdette meg hároméves refinanszírozási tenderét (LTRO), amelyen a vártnál sokkal több, összesen 523 bank vett részt és az előzetes becslésekben szereplő 200-300 milliárd euró helyett 489,19 milliárd eurót vittek el 1 százalékos kamat mellett (Napi Gazdaság, 2011. december 22.). Az ECB a piaci finanszírozás kiszáradása láttán vetette be az LTRO-t − addig sosem kínált egyévesnél hosszabb lejáratú eszközt −, miután idén az első negyedévben 230 milliárd eurónyi banki kötvény jár le, a piacon viszont alig látszott esély az azok refinanszírozását szolgáló új kibocsátásokra.
Az eurózóna nagy bankjai közül többen is jelezték, hogy a február 29-i tenderen a decemberi összeg dupláját vagy akár háromszorosát is kérhetik (az ECB korlátlanul kielégít minden igényt). A bankok nem lesznek olyan félénkek a második fordulóban − fogalmazott a FT szerint Davosban egy meg nem nevezett banki vezető −, már az első alkalommal is többet kellett volna igényelnünk. Könnyen lehet, hogy ezermilliárd eurót is elvisznek a bankok február végén − mondta egy másik bankár −, sőt akár sokkal többet is, ha a piacon rosszra fordul a helyzet.
A bankszektor az ECB elnöke, Mario Draghi javára írja, hogy segített levenni a bélyeget az ECB finanszírozási műveleteiről, miután ő maga igyekezett rávenni a lehető legtöbb pénzintézetet a részvételre. Korábban sok bank azért tartotta távol magát az ilyenfajta támogatások kihasználásától, mert attól tartottak, hogy azt a gyengeségük jeleként értékelnék a piacok.
A decemberi tenderen megszerzett forrásokat sok bank az adósságválsággal küszködő euróországok magas hozamú kötvényeibe fektette − mutatott rá számos elemzés −, ezzel is elősegítve az olasz, a spanyol, az ír vagy akár a görög állampapírok erősödését. A közel 490 milliárd euró harmadát a Morgan Stanley számításai szerint épp az erősen érintett olasz bankok vitték el, utánuk következnek a spanyolok, de a nagy felvevők közé tartoztak a francia és a német hitelintézetek is. Az amerikai befektetési bank egy január közepén kiadott elemzésében még úgy vélte, az ECB februári tenderén összesen legfeljebb 400 milliárd euró körüli forrásra jelentkeznek majd be az eurózóna bankjai.
