Kompromisszumos megállapodást hozhat az európai pénzügyminiszterek mai tanácskozása a származtatott értékpapírok kereskedelmének évek óta megoldatlan ügyében − írta az EuObserver, amely megszerezte a dán elnökség erről szóló tervezetét. A derivatívák szabályozása még 2010-ben került az Európai Bizottság elé, miután a G20 soros csúcstalálkozóján részben ezek piacát tették felelőssé a 2008-as pénzügyi összeomlásért. A terv lényege az volt, hogy transzparenssé és követhetővé tegyék a derivatívák kereskedelmét és minden ilyen tranzakciót adatbázisokban rögzítsenek.
Tavaly ősszel már született egy pénzügyminiszteri megállapodás e tárgyban (Napi Gazdaság, 2011. október 6.). Akkor a tagállamok elfogadták az európai derivatívapiac 75 százalékát uraló Nagy-Britannia követeléseinek zömét, beleértve azt is, hogy ki és mekkora többséggel hagyhatja jóvá egy ilyen ügyletekkel foglalkozó klíringház felállítását a tagállamokban. Az Európai Parlament azt szorgalmazza, hogy a nemrég létrehozott párizsi székhelyű Európai Értékpapír- és Piacfelügyelet (ESMA) játsszon ebben kulcsszerepet, a britek azonban ezt ellenzik és októberben még el is érték, hogy csak az összes többi ország egyhangú szavazatával lehessen megakadályozni, ha egy tagállam saját klíringházat vagy -házakat akar létrehozni. Ezt korábban Németország is támogatta − a második számú európai derivatíva-központ a frankfurti tőzsde −, mára azonban Berlin is felsorakozott az ESMA szerepének erősítését szorgalmazók mellé. A dán elnökség most azt javasolja − derül ki a kiszivárgott tervezetből −, hogy bár első körben csak egyhangúan lehessen megakadályozni egy nemzeti klíringház létrehozását, második menetben azonban már a tagországok háromnegyedének elutasítása elég lenne ahhoz, hogy az ESMA-ra bízzák ez ügyben a döntést.
