Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi utolsó negyedévben tíz év óta először csökkent a kínai devizatartalék − derült ki a kínai jegybank tájékoztatásából. A három hónapos volumencsökkenés összesen 20,5 milliárd dollárt tett ki, így a jelenlegi állomány 3200 milliárd dollárra zsugorodott. Részleteket nem tudni ennek pontos összetételéről, mivel a kínai jegybank nem közli ennek részleteit, de elemzők szerint a tartalék többsége dolláreszköz és részben euró, valamint arany. Nem teljesen váratlan a kínai tartalék visszaesése, hiszen a tavalyi harmadik negyedben már csak 4,2 milliárddal nőtt az állomány, miközben az elmúlt öt évben a felhalmozás negyedévente átlagosan 160 milliárd dollár volt.
A kínai pénzpolitika fordulatára utaló csökkenésnek szakértők szerint három fő oka lehet, amiből kettő összefügg az európai adósságválsággal. Kína első számú külkereskedelmi partnerénél, az eurózónában csökken az importigény, ami szűkíti az ázsiai ország külkereskedelmi többletét. Ennek közvetett hatása pedig az euró gyengülése, ami miatt az ebben jegyzett eszközállományt kell átértékelni. Ezen túl Kína regionális gazdasági szerepének változása is hozzájárulhat a devizaállomány csökkenéséhez: a pekingi gazdasági vezetés az eddigi exportvezérelt gazdaságpolitikáról lassan átválthat egy fogyasztásalapú modellre, ami a szomszédos országokkal, elsősorban Japánnal és Indiával folytatott külkereskedelem felértékelődésével jár. Ebben a helyzetben a kínai jegybank figyelme egyre inkább a jüan jennel és rúpiával való konvertibilitására irányul.
