Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szép lassan megindult a szokott \"felvizeződés\" az EU legújabb alapvető fontosságú egyezményénél is. A tavaly decemberi csúcson 26 ország által elvben elfogadott fiskális egyezmény szövegének már harmadik vázlata készült el, menekülő útvonalat nyitva azon országoknak, amelyek valamilyen rendkívüli okból nem tudják hozni a kiegyensúlyozott vagy többletet mutató költségvetést. A középtávú céltól akkor lehet eltérni − szól a tervezet −, ha valamelyik szerződő felet olyan, ellenőrzése alatt nem tartható esemény sújt, amely komoly hatással van a kormányzat pénzügyi helyzetére vagy pedig ha súlyos gazdasági visszaesés időszakát éli át az eurózóna, az EU vagy a szerződő fél.
Az egyensúlyban levő költségvetés az új fiskális együttműködési szerződés kulcskérdése és az az ország, amelyik hagyja elszállni a deficitet, szankciókra számíthat. A korábbi verzió azokra az országokra is büntetés várt volna, amelyek az államadósság/GDP arány szabályait szegik meg − ez ellen többen is élénken tiltakoztak. A mostani csak annyit rögzít − derül ki a londoni Open Europe weboldalára feltett szövegből −, hogy a renitens országnak évente átlag egytizenketteddel kell csökkentenie a 60 százalékos arányt túllépő államadósságot.
Puhult a szöveg ott is, hogy a csatlakozó országoknak − jelen állás szerint az EU 26 tagjának − milyen szinten kell törvénybe iktatnia a szigor melletti elköteleződést. A kiegyensúlyozott büdzsé aranyszabályát a január elején ismertté vált második változat szerint alkotmányos vagy annak megfelelő szinten kellett volna rögzíteni. A mostani szöveg szerint \"erős és állandó jellegű\" rendelkezések kellenek − preferálva az alkotmányos szintet −, amelyeket az egész költségvetési folyamatban garantáltan tiszteletben tartanak. Az Európai Parlament követelésére korábban az Európai Bizottságnak (EB) lett volna joga az Európai Bíróság elé citálni az adósságszabályok ellen vétőket − a mostani verzió gyengíti az EB jogkörét, mert a bizottság már csak jelentésben bélyegezné meg az ilyen országokat, ha azt a szerződés egy másik aláírója kéri.
Alakulása során szigorodott és enyhült is a tervezet ott, hogy milyen támogatottság mellett léphet életbe. Első nekifutásra még az is elégnek látszott, ha kilenc euróország ratifikálja, utána ez a szám felment 15-re, a mostani szöveg szerint 12-nél húzzák meg a határt.
A szerződés nyitva áll az EU azon tagjai előtt is, amelyek nem csatlakoztak az egyezséghez − fogalmaz az új változat −, az ilyen csatlakozást közmegegyezéssel kell jóváhagyni. Ilyen uniós tagország most elvben csak egy van, Nagy-Britannia, amelynek kormányfője a decemberi csúcson elutasította a fiskális egyezményt. Gyakorlatilag azonban lehet még más is − emlékeztetett az EUobserver −, hiszen a csúcson több ország vezetője jelezte, hogy még a saját törvényhozásával is jóvá kell hagyatnia a csatlakozást a fiskális egyezséghez (így tett Orbán Viktor magyar kormányfő is), nem egy helyen pedig népszavazást terveznek tartani az alkotmánymódosításokkal járó változások miatt.
