Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az érintettekkel fizettetnék meg − legalábbis részben − a pénzintézetek szorosabb ellenőrzésének költségeit az USA-ban a különféle szabályozó testületeket összefogó pénzügyi stabilitási felügyeleti tanács (FSOC) év végén nyilvánosságra hozott javaslata értelmében. A február végéig kommentálható javaslat szerint meghatároznák, mely társaságoknak kellene befizetniük a pénzügyminisztériumnak a felülvizsgálati díjat, illetve hogy miként és milyen költségek figyelembevételével kell azt kiszámítani. A befolyó pénzből az FSOC, illetve a hozzá kapcsolódó pénzügyi kutatócsoportok kasszáját töltenék fel, de jutna belőle a szövetségi betétbiztosítási alap költségeinek fedezésére is. A díj mértékét 2012 júniusában tervezik bejelenteni és először július 20-án kell majd megfizetni − tudta meg a Bloomberg.
A felülvizsgálati díj kivetése része annak az intézkedéssorozatnak, amelyre a 2010-ben elfogadott Dodd−Frank-törvény hatalmazta fel az USA hatóságait. E törvény alapján dolgozzák át az egész szabályozási rendszert, elkerülendő, hogy egy pénzintézet csődje az egész szektor megborulásával fenyegessen − amint az 2008 őszén, a Lehman Brothers bedőlésekor történt. Az FSOC által összefogott ellenőrzések − és így a felülvizsgálati díj − alanyai azok a bankcsoportok, amelyek konszolidált mérlegfőösszege eléri az 50 milliárd dollárt (ez vonatkozik az USA-ban működő külföldi bankcsoportokra is), illetve azok a nem banki pénzintézetek, amelyek a Federal Reserve (Fed) felügyeleti fennhatósága alá tartoznak. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed ugyanakkor óvatosan halad előre a Dodd−Frank-törvényben megteremtett lehetőségek kihasználásával: karácsony előtt néhány nappal közzétett javaslatcsomagjában csak vázlatosan ismertette az esetleges szigorításokat, a tőkekövetelményekkel kapcsolatos terveit pedig a nemzetközi játékszabályokat újraíró Basel III előírásainak véglegesítéséhez kötötte. A Fed hangsúlyozta, hogy a végleges tőkeszabályok valószínűleg nem lesznek szigorúbbak a nemzetközieknél, amit az egyesült államokbeli bankok kisebbfajta győzelemként könyvelhettek el, hiszen ők − előrántva a szabályozási csaták örökös fegyverét − korábban arra figyelmeztettek, hogy különben súlyos versenyhátrányba kerülhetnek a tengerentúli konkurenciával szemben.
A több mint 170 oldalas javaslatcsomagból olyan fontos részletek is hiányoznak még, mint hogy pontosan milyen extra tőkekövetelményeket írna elő a Fed a rendszerszinten meghatározónak tekintett, 500 milliárd dollárnál nagyobb mérlegfőösszegű bankcsoportoknak − hívta fel a figyelmet a The New York Times. Azt már tudni lehet, hogy az 50 milliárdosnál nagyobbaknak az eszközök legalább 5 százalékát elérő tőketartalékot írnának elő még a váratlan megrázkódtatások idejére is − az ingatlanbuborék felfújódásának korszakában számos nagy bank sokkal alacsonyabb tartalékokkal működött. A legkorábban 2016-ban bevezetendő Basel III-ban 7 százalékot határoz meg, de a globálisan fontos szereplőknél ezt még 2,5 százalékkal megfejeli.
