Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre 150 milliárd euró van meg abból a 200 milliárdból, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára kellene összeszedni kétoldalú kölcsönök formájában (Napi Gazdaság, 2011. december 20.). Ebből a forrásból a finanszírozási nehézségekkel küzdő euróországoknak adhat majd támogatást szükség esetén az IMF − ez lenne az egyik oszlopa annak a stratégiának, hogy a \"tűzerő növelésével\" védjék ki a gyengék elleni piaci támadásokat.
A decemberi EU-csúcson elfogadottak szerint nemcsak az euróországoktól várják, hogy beszálljanak az akcióba − ők adják össze a 150 milliárdot −, hanem az EU többi tagjától is (kivéve azokat, akik most részt vesznek valamilyen IMF-hitelprogramban). A pénzügyminiszterek hétfő estébe nyúló telefonos tanácskozásának végére kiderült, hogy a valutaövezeten kívüli uniós országok közül egyelőre Csehország, Dánia, Lengyelország és Svédország kész kölcsönt adni az IMF-nek válságkezelési célra − de mint uniós illetékesek hangsúlyozták, ezek esetében még parlamenti jóváhagyás is kell a miniszteri vállalás mellé. Nagy-Britannia viszont nem volt hajlandó elkötelezni magát: a Reutersnek nyilatkozó pénzügyminisztériumi források szerint világossá tették, hogy nem járulnak hozzá az IMF megerősítéséhez. Az EU közleménye diplomatikusabb: eszerint London a jövő év elején dönt az ügyben, együtt a G20 országaival.
A még hiányzó euró-tízmilliárdok miatt az eurózóna jobban ki van téve olyan nagy országok döntéseinek, mint Oroszország vagy Kína, amelyek már valamilyen formában jelezték, hogy hajlandóak többet hitelezni az IMF-nek. Az USA egyelőre nem tette világossá álláspontját, a washingtoni nyilatkozatok zöme szerint azonban nem tetszik nekik, hogy az IMF növelje kitettségét az eurózónával szemben.
