Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindent összevéve 200 milliárd eurót kellett tegnap összerakniuk az Európai Unió pénzügyminisztereinek videotanácskozásukon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára, hogy aztán az továbbadhassa az eurózóna finanszírozási gondokkal küszködő országainak. A kétoldalú kölcsönökből összeálló csomagról a decemberi uniós csúcson született döntés: 150 milliárd eurót az eurózóna országainak kellett magukra vállalniuk, a többit azoknak az uniós tagoknak, amelyeknek nincs futó IMF-hitelük − tehát Magyarország nem érintett az ügyben.
A 45 milliárd eurót vállaló Németország korábban azt mondta, hogy csak akkor fizet, ha az eurózónán, sőt Európán kívüli országok is beszállnak az akcióba − ebben azonban Berlin is kételkedik. Washington nem adhat kölcsönt az IMF-nek kongresszusi felhatalmazás nélkül − idézte a Reuters Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert −, erre pedig semmi esély nincsen. London többször is világossá tette, hogy 10 milliárdnál többet ne várjanak tőle. Lengyelország viszont 6 milliárd euróval járul a kasszához − közölte az MTI-Eco szerint Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter −, de ha a lengyel gazdaság helyzete romlik, akkor ezt leállítják.
Az uniós csúcson részben azért döntöttek az IMF-en keresztüli támogatás mellett, mert az Európai Központi Bank (ECB) nem akarja kibővíteni a kötvényvásárlásokat (alapszabálya szerint nem is finanszírozhatja közvetlenül a kormányzati deficiteket). Az eurózóna kormányainak inkább arra kell törekedniük, hogy újraépítsék a befektetői bizalmat − hangsúlyozta az ECB elnöke, Mario Draghi a Financial Timesnak adott interjújában −, részben a költségvetési fegyelemmel, részben pedig azzal, hogy mielőbb teljesen működésbe hozzák az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF). Draghi kifejezte reményét, hogy a most 500 milliárd eurós EFSF-t kibővítik majd, az ECB kötvényvásárlási terveiről azonban nem árult el részleteket. (A jegybank most a másodlagos piacon vásárolgat − becslések szerint tavaly május óta összesen több mint 200 milliárd euró értékben, az utóbbi időben főleg olasz, illetve spanyol papírokat.)
Az ECB elnöke interjújában a \"nem beszélünk az eurózóna felbomlásáról\" tabut megdöntve kifejtette: az esetleg távozó országokon kilépésük nem segítene, valutájuk leértékelődése elszabadítaná az inflációt és végül ugyanúgy végig kellene csinálniuk a reformokat, csak sokkal rosszabb helyzetből. Nem járnának jól a maradók sem, hiszen az eurózóna felbomlásával uniós szerződéseket szegnének meg, azt pedig nem tudni, ennek mi lenne a vége.
Nincsenek kétségeim az euró erejét illetően − egészítette ki a brit lapnak elmondottakat tegnap Draghi az Európai Parlamentben. Az ECB elnöke szerint most már rugalmasabban tudnak működni az eurózóna válságkezelő eszközei − Draghi most nem emlékeztetett rá, de holnap debütál az ECB új eszköze, amikor is korlátlan mennyiségben kínál majd fel a bankoknak három évre szóló kölcsönt.
