A 2009 márciusában elért rekordmélységben, 0,5 százalékon maradt a brit alapkamat a Bank of England (BoE) monetáris tanácsának tegnapi ülése után − nem is számított senki másra. A BoE nem jelentett be újabb lépést sem a mennyiségi lazítás terén; a bank októberben közölte, hogy további 75 milliárd fontot pumpál a gazdaságba, novemberi ülésén pedig arra utalt, hogy ennek lebonyolítása jövő februárig eltarthat. 2009 márciusa és 2010 februárja között 200 milliárd font értékű eszközt vásárolt fel a brit jegybank, és a BBC szerint sok elemző arra számít, hogy az októberben bejelentetthez még egy 50 milliárd fontos adagot is hozzátesznek 2012 elején.
A monetáris tanács a jelek szerint most kivár februárig, mielőtt további eszközvásárlások mellett kötelezi el magát − fejtette ki a Bloombergnek a BNP Paribas elemzője −, de fennáll némi kockázata annak is, hogy már januárban lépnek, ha tovább terjednek a piaci feszültségek, és a tanács azonnali monetáris jelzést tart szükségesnek. A piaci feszültségek fő okát az eurózóna válságában látják Londonban: a BoE kormányzója Mervyn King már korábban figyelmeztette a brit bankokat, hogy készüljenek fel az eurózóna esetleges összeomlásából fakadó finanszírozási válságra. A felkészülést a brit jegybank is segíti a maga módján: megelőző lépésként a héten új fontlikviditási eszközt nyitott meg.
Az Európa felől érkező \"nagyon jelentős\" veszélyről beszélt tegnap a pénzügyminiszter, George Osborne is, hozzátéve, hogy az eurózóna szétesése nyomán nagymértékben csökkenne a brit gazdaság teljesítménye is. Utóbbi már amúgy is lassul: a harmadik negyedévi 0,5 százalékos GDP-növekedés ugyan a legjobb adat volt az elmúlt egy évben, a kilátások viszont azóta csak romlanak. A BoE novemberben rontott jövő évi prognózisán, a mérvadónak tartott londoni NIESR gazdaságkutató intézet pedig két napja közölte, hogy a novemberrel zárult három hónapban csak 0,3 százalékkal bővült a brit gazdaság, és a mutatók további monetáris lazítás igényét támasztják alá.
