Kétlépcsős programot vázolt fel tegnap a szenátusban az új olasz miniszterelnök, Mario Monti: szakértői kormánya először a szükséghelyzeten kíván úrrá lenni a pénzügyi fenntarthatóság érdekében, utána következik az intézmények és az olasz társadalom modernizációja. A konkrét intézkedéseket az egyes miniszterek közlik majd − mondta el a kormányfő, de a fő irányokat azért kijelölte.
A büdzsé egyensúlyban tartását célzó lépések sorában az elsők között említette meg a politikai osztályra fordított kiadások csökkentését − enélkül szerinte nem lehet áldozatokat kérni a polgároktól. Megkerülhetetlennek nevezte az adóelkerülés elleni küzdelmet is − ennek egyik eszközeként a készpénzhasználat további visszaszorítását említette −, ami szerinte később lehetővé tenné az adókulcsok mérséklését is.
A nyugdíjreformról a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a rendszer fenntartható, de túl nagyok az eltérések az egyes generációk, kategóriák, illetve privilegizált rétegek juttatásai között. A korábban emlegetett vagyonadóról Monti egyelőre annyit mondott, megvizsgálják a lehetőségét (a múlt héten az egymillió euró fölötti vagyonok megsarcolása került szóba). Az első lakásra kivetett ingatlanadó visszaállítását viszont kilátásba helyezte a gazdasági tárcát is irányító miniszterelnök, olasz anomáliának nevezve, hogy ez most nem létezik. (Az adót még Silvio Berlusconi törölte el, Monti viszont akár a visszaállításnál is tovább menve felülvizsgáltatná, mit lehet kivetni az ingatlanvagyonra.) A kiemelt tervek között szerepel a munkaerőpiac reformja, Monti szerint fel kell számolni azt a dualitást, amelyben egyes rétegeket túlságosan is védenek, mások pedig mindenféle védelem nélkül maradnak, ha elveszítik a munkájukat.
