Alig több mint fél évet kaptak a bankok a feltőkésítésre

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az európai bankok összesen 106,4 milliárd eurós feltőkésítésre szorulnak a piaci bizalom helyreállítása érdekében − erősíti meg az uniós csúcson elfogadottakat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) közleményében. A kilencszázalékos tőkemegfelelési mutató (Core Tier 1 tőkearány) eléréséhez szükséges forrásokat 2012. június végéig kell bevonni (korábban még gyorsabb feltőkésítést szorgalmaztak vezető európai politikusok). Az EBA közleménye a tőkemegfelelési követelmények elérésén felül 40,6 milliárdos ideiglenes tartalékképzésre vonatkozó becslést is tartalmaz, amely a problémás államkötvények piaci átértékelése kapcsán várható leírások ellentételezését szolgálná.

A tőkeemelést mintegy hetven banknak kellene végrehajtania; 79 milliárd az eurózóna perifériaországainak hitelintézeteire jut, a listát 30 milliárddal Görögország vezeti (ezt, illetve a portugál bankokra jutó 7,8 milliárd eurós tőkeigényt fedezik a már jóváhagyott mentő csomagok).

A húzógazdaságok pénzintézetei közül a listán szereplő négy francia bank 8,8 milliárd euróra szorulhat − az elemzői várakozások lényegesen többről szóltak −, szemben a tizenhárom német hitelintézet 5,2 milliárdos becsült tartalékigényével. Az EBA több lábjegyzetben is árnyalja a képet: az Ausztriára eső 3 milliárd euró oroszlánrésze az időközben a Szberbank által felvásárolt, átstrukturálás alatt álló Volksbankra juti, míg Belgiumban a nyári stressztesztet még gond nélkül abszolváló − azóta állami mankóra szoruló − Dexia felel 4,1 milliárdért. A listában Magyarországot egyedüliként képviselő OTP Bank az EBA szerint nem szorul feltőkésítésre, ez a pénzintézet európai összehasonlításban is erős tőkehelyzetét ismerve nem meglepő. (Igaz, a végtörlesztések kapcsán várható leírások, illetve Magyarország esetleges leminősítése kockázatot jelenthetnek.)

A szükséges forrásokra a bankok többféle módszerrel tehetnek szert. A legkézenfekvőbb megoldás a nyilvános vagy zártkörű tőkeemelés (azaz részvénykibocsátás), de szóba jöhet az osztalékfizetés csökkentése vagy felfüggesztése, a bónuszok megnyirbálása, illetve a hibrid tőkeelemek jobb minőségű eszközökkel való kiváltása is. Állami segítségnyújtásra csak akkor nyílna mód, ha a piaci megoldások nem működnek. Az EBA reményei szerint a szükséges szabályozói lépések után a tőkeemelési kényszer nem vonja majd maga után a hitelkihelyezések drasztikus visszaesését. Ettől függetlenül a tagországi felügyeletekkel való egyeztetés alapján sor kerülhet majd bizonyos eszközök és érdekeltségek értékesítésére, amely a hitelezés csökkenését is eredményezheti (ami az egyéb intézkedésekkel együtt a gazdasági növekedés lassulásának kockázatával jár).

Az EBA a bizalom helyreállítása érdekében a bankok befagyott finanszírozási lehetőségeit javító intézkedéseket is sürget. Tárgyalásokat kezdtek például az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal, illetve az Európai Befektetési Bankkal, hogy egy állami garanciarendszer kidolgozásával ismét beindulhasson a rövid távú likviditást biztosító fedezetlenkötvény-piac.