Dollárszázmilliárdokkal többet költünk fegyverekre

Súlyos dollárszázmilliárdokkal terhelte meg szerte a világon az országok költségvetéseit a terrortámadások nyomán ismét fellángoló fegyverkezési láz. Tíz év alatt nominálisan megközelítőleg másfélszeresére nőttek az összesített hadi kiadások − derül ki a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adataiból. Míg 2001-ben 1038,5 milliárd dollárt költött katonai célokra a világ, ez az összeg 2011-re már 1611,5 milliárd dollárra hízott. A növekedés folyamatos, és mértéke is állandónak mondható, még a gazdasági válsággal járó megszorító intézkedések sem nyirbálták meg a katonai költségvetéseket.  Az egyes országok között azonban korántsem egyenletesen oszlik el a növekedés.

A legtöbbet messze a terrorizmus elleni harc zászlóshajójának szerepében tetszelgő Egyesült Államok fordít hadikiadásokra éves szinten: a 2001-es 379 milliárd dollárnyi pénztömeg 2010-re 698 milliárd dollárra nőtt. Nem olcsó tehát a világ csendőrének lenni, a világméretű hadikiadás-növekedés felét egymagában az USA adja. A kiadások nominális szinten történő megduplázása GDP-arányosan 3,1 százalékról \"csak\" 4,7 százalékra való elmozdulást jelentett. Ezzel a világ élvonalában található az ország, kemény katonai diktatúrákkal és konfliktuszónákban található országokkal osztozva a vezető pozíciókon.

Az USA mögött második helyre a gazdasági erősödése mellé katonait is építgető Kína kapaszkodott fel. Az ország egyre nagyobb régióra terjeszti ki befolyását, az elmúlt hónapban a Dél-kínai tengeren − melyet sajátjának tekint Peking − keveredett konfliktusba az elkövetkezendő évtizedekben gazdasági és katonai értelemben is feltehetőleg legnagyobb riválisával, Indiával. Kína nemrégiben bocsátotta vízre első repülőgép-hordozóját, a gps-hez hasonló navigációs rendszert fejleszt saját hadserege számára, s már űreszközöket is tesztelt hadserege, így nem meglepő, hogy 2010-ben Peking már csaknem 120 milliárd dollárt költött arzenáljára. Ezzel tíz év alatt megháromszorozta nominális kiadásait, ám, köszönhetően a száguldó gazdaságnak, ez nem terheli meg különösen költségvetését, a hadi költések GDP-hez viszonyított aránya ugyanis stabilan 2 százalék környékén maradt.

Az őket követő nyolc legjelentősebb hadi kiadásokkal rendelkező ország 2010-ben 40 és 60 milliárd dollár között költött. Egyik csoportjuk, Oroszország, India, Brazília és Szaúd-Arábia egytől egyig minimum megduplázták nominális kiadásaikat 2001 óta. GDP-arányosan azonban ez legfeljebb stagnálást, ha nem csökkenést jelentett − előbbiek esetében a szárnyaló gazdaságnak, utóbbi esetében a dráguló olajnak köszönhetően. Ugyanakkor kiadásaik az USA-hoz viszonyított százalékos arányát vagy szinten tartották, vagy javítottak rajta. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán azonban sem nominálisan, sem GDP-arányosan nem mutat semmilyen számottevő elmozdulást 2001-hez képest, ők százalékosan folyamatosan lemaradnak az USA mögött.

Tekintve, hogy a nagyobb országok a világméretű kiadásnövekedés szinte egészét kiteszik, nem meglepő, hogy az államok 70 százaléka nem emelte, hanem inkább csökkentette GDP-arányosan hadikiadásait az elmúlt tíz évben. Igaz ez még a hagyományosan GDP-arányosan legintenzívebben költő országokra is, mint például Eritrea, Omán vagy Szaúd-Arábia.

Forrás: SIPRI