Négy éve nem habzik a söripar

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Feneketlen kútnak tűnik a hazai sörpiac: a fogyasztás 2010-ben is csökkent, bár a forgalom visszaesése lassult. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint 6 százalékos volt a piacvesztés, vagyis a gyártók marketingköltései lényegében \"elégtek\". Kérdés, hogy az egyes márkák marketingtámogatása nélkül mennyivel gyengült volna piac.

Negyedik éve képtelen az ágazat kilábalni a recesszióból és a teljes piac ismét veszteséget szenvedett el. A gyártók a fogyasztás visszaesését több okra vezetik vissza. Egyrészt a környező országokhoz képest magas a sör adótartalma, ezért a termék ára versenyképtelen. A belpiaci hatása ennek az, hogy a fogyasztók inkább a kisebb alkoholtartalmú szeszes italokat vagy bort fogyasztanak. A másik ok a fogyasztáscsökkenés, az elkölthető jövedelmek jelentős mérséklődése. Ez nemcsak a sörről való leszokást okozza, hanem a sörfogyasztási szokások változását is.

A minőségi sörök tavaly komoly piacvesztést szenvedtek el és érezhető volt a fogyasztáscsökkenés a prémium kategóriában. Csak a szuperprémium és a szuperolcsó kategória tartotta magát. Emiatt a teljes ágazat profitabilitása is csökken, hiszen az olcsó kategória legfeljebb a volument növeli, a kapacitások optimális kihasználását segíti elő, valódi nyereség aligha képződik rajta. Az ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy a fogyasztás az úgynevezett HOREKA szektorból, vagyis a kocsmákból és éttermekből a kiskereskedelemre helyeződik át. (Ennek egyik magyarázata, hogy a fogyasztók a társadalmi kapcsolataik ápolására, a szórakozásuk helyszínéül a vendéglátó egységek helyett egyre gyakrabban az otthonukat választják.) A HOREKA jellemzően nagyobb volument és nagyobb árrést biztosít a gyártóknak, a kiskereskedelemben jóval nyomottabbak az árak és a bolti polcokon való megjelenés költségeit nem lehet teljes mértékben áthárítani. Arról nem is beszélve, hogy a boltban jóval nagyobb a konkurencia.

A 2010-es iparági adatok szerint a költségvetés az adó- és egyéb járulékok növelésével folyó áron valamivel több mint 3,5 milliárd forint többlethez jutott a gyártóktól − mindez a jövedékiadó- és áfabefizetés jelentős erősödéséből származott. A termékdíjból, a foglalkoztatottak után járó szja-ból és az egyéb adókból nagyjából 7 százalékkal kevesebb folyt be. Az inflációval indexálva a többle 700 millió forint − kérdés, megérte-e.

Ettől függetlenül a gyártók tartják magukat, elbocsátásról nem hallani, sőt tavaly és idén is folytatódtak az innovatív termékek marketingkampányai, aminek köszönhetően az alkoholmentes sörök és az ízesített termékek forgalma látványosan felfutott, ám piaci részesedésük alig 2-3 százalék. Ettől függetlenül lényegében az új termékeken lehet érdemi profitot realizálni.