Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési cégcsoportja hétfői elemzésében közölte: számításai szerint legalább ötezer milliárd dolláros hiteles deficitcsökkentő programra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért amerikai államadósság-rátát a következő évtizedben stabilizálni lehessen. A Barclays Capital szerint egy ilyen mértékű megtakarítással 2021-re a GDP-érték 75-80 százalékán stabilizálódhatna az amerikai államadósság.
A ház szerint egy ennél jóval kisebb deficitcsökkentő programmal \"nagyon keveset\" lehetne csak elérni. Például egy kétezer milliárd dolláros névleges összegű megtakarítási terv - a különböző járulékos tényezők figyelembevételével - tíz év alatt ténylegesen 750 milliárd és ezermilliárd dollár közötti halmozott deficitcsökkentésnek felelne csak meg. Mindezek alapján a Barclays Capital londoni elemzői továbbra is magasnak ítélik az Egyesült Államok leminősítésének kockázatát.
Az egyik vezető citybeli pénzügyi-befektetési elemző cég, a Capital Economics szakértőinek minapi tanulmánya szerint az adósságplafon emeléséről szóló egyezség létrejötte esetén is \"mind nehezebb elképzelni\", hogy az Egyesült Államok miként tudná megőrizni lehetséges legjobb, \"AAA\" adósbesorolását. A hitelminősítők ugyanis egyenes utalásokat tettek arra, hogy ehhez legalább háromezer milliárd, de inkább négyezer milliárd dolláros államháztartási deficitcsökkentő programra lenne szükség a következő tíz évre, \"márpedig a jelenleg ismert javaslatok egyike sincs még a közelében sem ennek az összegnek\".
A JP Morgan bankcsoport előrejelzése szerint a következő két évben jelentős költségvetési szigorítások várhatók ugyan az Egyesült Államokban, ám az amerikai költségvetési pálya még ezzel együtt is messze lesz attól, hogy stabilizálható legyen az államadósság-ráta.
A cég elemzőinek várakozása szerint az amerikai államháztartás elsődleges - vagyis kamatkiadások nélkül számolt - GDP-arányos egyenlegének hiánya 2013-ig hozzávetőleg 5 százalékponttal 3,7 százalékra csökken, de a JP Morgan modellje alapján addigra inkább egyensúlyba kellene kerülnie az elsődleges mérlegnek ahhoz, hogy a bruttó amerikai államadósság megálljon a GDP-érték 105 százalékán.
Ahhoz pedig, hogy az adósságráta visszasüllyedjen a 2007-ben mért 60 százalékra, a JP Morgan számításai szerint két évtizeden át minden évben jelentős államháztartási többleteket kellene elérni.
A nemzetközi hitelminősítők már egyértelmű jelezéseket adtak arra, hogy megfoszthatják az Egyesült Államokat világszerte piaci kockázatmegítélési alapmércének tekintett \"AAA/Aaa\" adósbesorolásától: a Standard & Poor\'s és a Moody\'s Investors Service július közepén egyaránt negatív - vagyis leminősítést valószínűsítő - megfigyelés alá vette az amerikai adósosztályzatokat.
Az S&P ehhez fűzött elemzésében \"legalább egy a kettőhöz\" esélyt adott arra, hogy 90 napon belül leminősíti az Egyesült Államokat, akár abban az esetben is, ha megszületik ugyan az egyezség az adósságlimit-emelésről, de a cég megítélése szerint az nem segíti elő a hosszú távú költségvetési és adósságkonszolidációt.
A Commerzbank londoni elemzőinek hétfői - \"Megállapodás, happy end nélkül\" címet viselő - értékelése szerint ugyanakkor \"végső soron lényegtelen\" az a kérdés, hogy valamelyik hitelminősítő rontja-e az amerikai \"AAA\"-t, vagy sem, és nem is az forog kockán, hogy az amerikai pénzügyminisztérium esetleg egy-két napot késik az esedékes számlák kifizetésével. A cég szerint a baj az, hogy az adósságlimittel kapcsolatos törvényhozási huzavona \"romba döntötte\" az amerikai politikai rendszerbe vetett bizalmat, azzal kapcsolatban, hogy a Kongresszus jelenlegi állapotában képes lesz-e felvázolni egy olyan költségvetési politikát, amely fenntartható, és \"gazdaságilag is van értelme\".
A legutóbbi \"katasztrofális\" amerikai GDP-adatok is megmutatták, hogy nagyon keskeny ösvényre kellene rátalálni két \"kellemetlen lehetőség\" között. E lehetőségek egyike a ház szerint a deficit további halmozódása, amely elkerülhetetlenül költségvetési katasztrófához vezetne, a másik az amerikai gazdaság \"megfojtása\" költségvetési takarékossági intézkedésekkel, olyan időszakban, amikor a gazdaságnak inkább pótlólagos lendületre lenne szüksége.
A Commerzbank szerint azonban \"egyre valószínűtlenebbnek tűnik\", hogy a mostani amerikai törvényhozás megtalálja-e ezt a keskeny ösvényt, ennek \"magától értetődő\" következménye pedig az, hogy nemigen van ok a dollár jelentős mértékű erősödésére.
